Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Párkapcsolatban nálatok veszekedés után mindig van megbeszélés, konkrét békülés vagy "csak úgy" elül magától a dolog?
Azt vettem észre magunkon, hogy az utóbbi időben (10 éve vagyunk együtt) már én sem erőltetem a beszéljük meg témát. A párom forrófejű, nehezen nyílik meg, eddig is mindig harapófogóval kellett kihúznom belőle dolgokat, de eddig próbálkoztam. Most a legutóbbi összezördülésünk után néhány napig alig szóltunk egymáshoz, aztán a rutin meg a mindennapok miatt elmúlt a feszültség, és minden olyan mint volt.
Ez normális? Muszáj mindig megbeszélni a dolgokat, vagy van hogy csak úgy leülepszik az emberben? Nem is bánt, tehát nem rágódom rajta, csak emlékszem, hogy milyen volt, mit csinált, mit mondott, de nem bánt, csak tudom, hogy ha legközelebb is ilyen lesz, akkor az már súlyosabb lesz.
válasza:Nem normális.
Már az nem normális, hogy két ember veszekedik, ahelyett, hogy megbeszélné a problémáit.
válasza:Pontosan azért kellene megbeszélni, amit írtál is, hogy legközelebb már súlyosabb lesz. Rárakodik az előző rétegre és minél vastagabb, annál nehezebb feldolgozni később.
Én is hallgatag, befelé forduló típus vagyok és magamról tudom, hogy ez a legrosszabb.
Inkább beszéljétek meg, ha lehetséges. Jobb egy nagyobb vita helyben, mint egy teljes elhidegülés a kapcsolat végén a szőnyeg alá söpört gondok miatt.
válasza:10 év után ismeritek egymás rezdüléseit, tudjátok, hogy a másik miért tette, miért mondta, s hogy lett belőle veszekedés.
Én sem erőltetem ezt a kibeszéljük, megbeszéljük dolgot hosszú házasságunkban, de ha a mindennapi rutin ismét összehoz, akkor igyekszem elkerülni a kiváltó okot, hogy ő is érezze, valóban nem gondoltam komolyan, nem gondoltam át, meg a dolgot előzetesen.
Persze igaz, ha egyre sűrübben fordulnak elő az ilyen dolgok - hisz az volna a természetesebb, ha ritkulnának idővel, akkor ott résen kell lenni.
válasza:Nem normális.
Mindent meg kell beszélni, ha csak napokkal később tudtok higgadtan beszélgetni a vitáról, akkor tegyétek akkor. Írod, hogy nem bánt, nem rágódsz rajta, de valahol mégis ott motoszkál benned valami rossz érzés, hiszen akkor nem írtad volna ki ezt a kérdést sem.
válasza:Én képtelen vagyok tisztázás nélkül továbblépni.
Mindig azt mondom a férjemnek, hogy nem akkor ér véget egy vita, amikor az egyik kimondja, hogy "igazad van", hiszen nem kell feltétlenül meggyőznünk a másikat.
A vita akkor ér véget, amikor mindkét fél megérti a másik problémáját, érvelésének logikáját. Nem kell meggyőznünk egymást, de meg kell értenünk a másikat.
válasza:Mi meg szoktuk beszélni.
Én magamban dúló-fúló típus vagyok. Mikor már lenyugszom, akkor szoktuk megbeszélni a problémát. Előtte nem erőltetjük, mert a másikba rúgás művészetét tökéletesen elsajátítottam a szüleimtől és a páromon nem szeretném ezt gyakorolni. Így nálunk ez vált be, hogy én elszámolok 1000-ig, utána higgadtan tudjuk megvitatni a gondokat.
Ez most épp egy olyan dolog volt, amit 8 éve csinált utoljára. ÉS tulajdonképpen nem is veszekedtünk, hanem nagyon nem tetszett a viselkedése, és ő ezt tudja is.
Pontosítok: túl sokat ivott és csúnyán viselkedett, nem velem, hanem másokkal, én otthagytam, hazamentem. Régebben voltak vitáink az ivás miatt (csak ritkán, akkor is hétvégén, de akkor sokat), azóta 1-2 sörnél nem iszik többet, azt is kb havonta 1x. Most baráti társasággal voltunk, keverte is, túl sok lett. Leginkább azért haragudtam meg rá, mert ilyenkor kötekedőbb másokkal, meg szerintem egy felnőtt ember tudja, hogy hol a határ.
Szóval nem nevezném konkrét vitának. Én megharagudtam rá, mert sokat ivott, pedig nem szokott, ő meg szerintem azért, mert én otthagytam.
Amúgy alapjáraton kedves, odafigyelő, igaz kicsit idegesebb természetű, de ismerem és így szeretem.
válasza:Ez pl az a dolog, ami mellett nem mehettél el szó nélkül, s nem is árt, ha tudja, ez nem egy félreértés,egy rossz hangulat részedről, hanem elvi kérdés.
Most az övé a következő lépés: megállja-e, hogy nem okoz neked bosszúságot, keserűséget, s tudja a jövőben, hol a határ, vagy egyre sűrűbben néz majd a pohár fenekére. Akkor valóban meg kellene beszélni, hogy miért van szüksége arra, hogy lerészegedésig igyon. Ezen pl nincs mit "kibeszélni" utólag, hisz nagyon is tudja, mivel bántott meg, s a reagálásod természetes volt, az is lehetett volna, hogy a többiek előtt hordod le a sárga földig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!