A csajok miért ribancok? Kelletik magukat, lelépnek gazdag gyökerekkel 3 perc után, stb. Miért a lóvé meg a hülyeség kell nekik? Már a kinézet sem számít, nemhogy az emberi értékek (bizalom? ).

Hát, ezt a biológiai „tudást” jól kifacsartátok...

Igen, jó érzés, ha meghívnak vacsorára vagy vesznek nekem ruhákat, de ha emellett a pasinak nem elég magas a logikai és az érzelmi intelligenciája hozzám képest, akkor bizony mehet Isten hírével. Hogy tudnék felnevelni gyerekeket olyan személlyel, aki nem rendelkezik az enyémekhez hasonló kvalitásokkal? Ha egy férfinak nincs affinitása a természettudományokhoz, a lélektanhoz, az önfejlesztés különböző formáihoz, akkor számomra csak visszahúzó erő lesz.

Szerintem annak az oka, hogy miért nem hasonló megfontolások alapján választanak hozzájuk illő párt a nők, az, hogy a legtöbb családban a gyermek nem tanul meg szeretni, téves énképe alakul ki. Az emberek többsége nem rendelkezik olyan felvilágosult és értelmes szülőkkel, hogy megfelelő identitása alakulhasson ki.

Mondjuk, én patológiai eset vagyok, mert az anyukám paranoid skizofrén, az apám meg 12 éves koromig alkoholista volt, illetve 10-20 éves koromig szexuálisan zaklatott (egyébként orvos...).

Ha valaki, akkor én nagyon jól tudom, milyen nehéz fejleszteni a személyiségünket. Meg egyáltalán milyen nehéz megszabadulni attól a zavaró tudattól, hogy az apámon kívül még sok más férfi is úgy szeretne szeretni engem, hogy főként a testemet szereti. Ja, persze, "szeret", de közben hülyeségnek tartja az életcéljaimat. Bravó!

Így, 25 éves koromra sikerült eljutnom arra a szintre, hogy már nem megyek bele egy kapcsolatba szeretethiányból vagy társfüggésből, mert csak ártok magamnak. Szóval nekem aztán tényleg nem tanította meg senki, hogy mitől vagyok én igazán értékes, hogyan érdemes gondolkodnom magamról és másokról. Mindenre magam kell rájöjjek. Ezt sok más embertől viszont nem várhatjátok el, mivel ehhez kell egy bizonyos szintű IQ és EQ. Rossz helyre születtem, de jó adottságokkal.

Másrészt vannak olyan filozófiai kérdések, amiket az ember csak akkor vesz napirendi pontra, mikor az élete azzal kapcsolatos akadályt gördít elé. Például aki sosem nélkülözött, annak sokkal nehezebb kialakítania egyféle megértést ezzel kapcsolatban.

Egyébként én fizikusnak tanulok, és sohasem állnék le olyan buta férfival, aki 1) hülyeségeket általánosít, 2) fejletlen személyiségű (rib nc) nők után sír, 3) pesszimista, 4) nem elég öntudatos, 5) agresszív, 6) tartósan szegény. Az utóbbi pontot elmagyarázom. Szerintem a legtöbb embernek nem hullik az ölébe a pénz, tehát azért megdolgozik. Az, hogy valaki többet akar keresni, egyféle igényesség kérdése. Az, ha sikerül is elérnie ezt a célt, kitartásról, tudásról és fejlődőképességről árulkodik. Miért akarnék olyan férfit, aki megelégszik azzal, hogy éhbéren tengődik a gyárban? De ha pl. kutató lenne a férfi, és azért nincs túlfizetve, az is mindjárt más.

Vagy ha egyszer meggazdagszom, akkor rögtön gyökér leszek, és semmissé válnak a több éve tartó küzdelmeim? Nem hinném.

És igen, én is kelletem magam annak, aki tetszik! Sőt, szeretek csinos lenni attól függetlenül is, hogy tetszeni akarok-e egy konkrét személynek, vagy csak magamnak.

Na mindegy, most abbahagyom, mert úgyis régi kérdés, csak nem akartam, hogy valaki idetévedjen, és azt lássa, hogy "igen, minden nő a pénzre hajtó rib nc --> a válasz 80%-ban hasznosnak tűnik".

De szerintem a kérdés feltevőjének már ez is feldolgozhatatlan mennyiségű és minőségű információ, úgyhogy inkább abbahagyom.