Elbizonytalanodott a Párom? Mit tegyek?

Távkapcsolatban élünk 4 hónapja. Ma felhívott és kérte, beszélgessünk az érzéseiről. Elmondta, hogy nagyon szeret engem, de nem tudja, hogy hogy tudná viszonozni az én mérhetetlen nagy szeretetemet, amit iránta érzek. Mert ez most számára félelmetes és attól tart, hogy Ő kevés ehhez. Néha úgy érzi, hogy beszippantja az eddigi szingli-élete, és nem csajozni akar, hanem a magánszférájába beburkolózni. Néha elmenni egyedül megenni egy gyrost, néha elmenni egyedül fesztiválra vagy nyaralni, megőrizve a függetlenségét, de néha meg szeretné ezeket velem megtenni. És fél attól, hogy ezzel engem megbánt. Azt mondja, ez az, amit megéreztem a héten, hogy besokallt, és nem akart velem együtt lenni minden szabad percében, de nem velem, senkivel. Szeretett volna egyedül megnézni egy filmet anélkül, hogy azon kell rágódnia, hogy most épp tőlem veszi ezt az időt el. Kihangsúlyozta, hogy nagyon szeret, és nem akar elveszíteni, de nem tudja, mi a megoldás. Attól tart, hogy nem tudja a tempót velem tartani. Néha elgondolkodik azokon a dolgokon, hogy most amiket mond nekem az a valódi érzéseit takarja-e, vagy csak azért mondja, írja, mert én esetleg ezt akarom hallani, így akarja az én érzéseimmel a tempót tartani, miközben önmagában sem biztos. Teljesen el vannak vadulva az érzései, hatalmasat csalódott az exében, és nem tudja még ezeket a dolgokat helyére tenni. belecsöppentem az életébe, és váratlanul érte ez az egész dolog. Hirtelen ott termett egy lány, aki tök természetesnek vett mindent, és már azt vette észre, hogy úgy tervezzük a közös jövőt, hogy Ő azt sem tudja, mit kell, hogy ehhez hozzátegyen. Mindvégig azt bizonygatta, hogy nagyon szeret és több vagyok Neki, mint egy barát, de most Neki kellene bizonyítania, hogy engem mennyire szeret, mennyire akar, és szeretné ezt átlátni, megbizonyosodni róla, hogy ez vajon az az út, amit Ő is akar, vagy sem. Megijedt és kicsit fél is attól, hogy soha nem tudja nekem meghálálni azt, amit én adok Neki. És ezt épp amiatt mondja el nekem, mert nagyon szeret. Nem szeretne elveszíteni, és épp ezért akar időben szólni. Fél az összeköltözéstől is, mert attól tart, hogy én feladok mindent, és mi lesz, ha nem fognak a dolgok változni: ha Ő nem siet haza hozzám, mert úgy érzi, épp akkor nem kell hazasietnie, ha nem tudja azt a "szintet" hozni, amit én elvárok, és hogy emiatt én elbukok mindent majd. Fél a felelősségétől.

Kérdeztem, hogy akkor mi legyen? Mert szerintem az lenne a megoldás, hogy eltűnök, és majd ha hiányzom, megkeres. Azt mondja, hogy szerinte az nem megoldás, és egész biztos abban, hogy ezt nem szeretné, mert szeret és nagyon rossz lenne Neki, ha elveszítene, számára az nem lenne megoldás. Hát akkor most mi legyen??? Azt mondta, hogy szerinte találkozzunk, mert alig várja ezt. Nézzük meg, hogy vagyunk el a héten egymással, milyen érzelmek jönnek elő. És most Ő jön, Neki kell odatennie magát. Éreznie kell, hogy Ő is tesz ezért az egészért. És majd meglátjuk. Ezeket amiatt mondta el nekem, mert szeret, tisztel annyira, hogy ezt megtudjam. Mit tegyek???