Nem tudok megbízni a barátomban lehet az az oka, hogy nagyon ritkán találkozunk? 2 éve vagyunk együtt de másfél éve csak este találkozunk este 7től reggel 7ig, mit csináljak, hogy jobb legyen sajnos nagyon féltékeny vagyok?

Csak szólok, hogy egy átlag házaspár is kb ennyit találkozik, a nyaralásokat/szabadságokat és ha a munka engedi, hétvégi programokat leszámítva...

Ez nem kevés, hanem teljesen normális. Mit szóljanak akik eltérő műszakban dolgoznak?

Túl sok időd van hülyeségeken gondolkodni. Abból nem lesz lakás és kaja, ha 0-24-ben egymás seggében vagytok.

Az megint másik kérdés, hogy túlhajtja magát.

De ennek semmi köze a te kérdésedhez!

Te féltékeny vagy.

Gyakorlatilag a következőről van szó: (nem fog tetszeni)

Te féltékenységet érzel, mert nincsen veled 0-24 -ben, gyakorlatilag a felügyeleted alatt! És direkt ezt a szót használom. Kisajátítva, mindig a szemed előtt. Ha eltűnik a látóteredből "biztos megcsal".

Birtoklás, kisajátítás, stb... Év és vagy vele és ezen idő alatt bízni nem tudsz ha mert nem a tulajdonod.

Előre szólok, sosem lesz az!

Nagyon bölcsen írta itt valaki (sajnos nem tudom a nick-jét), hogy a párkapcsolatban társat szerzel, nem tulajdonjogot!

Azt szoktam mondani (igen erősen, sértően, kissé túlozva is ez igaz) hogy amelyik nő ok nélkül féltékeny annak nem való férfi mert csak szenvedést okoz neki.

Egyébként jól írták előttem: Ez nem fog változni, a munkaidőt le kell húzni mindkettőtöknek, aztán még a külön programok (gyerekkel oviból haza, főzöcske, leckeírás, különórára vinni, szülői értekezlet) szóval ez csak rosszabb lesz.

A másik meglátás:

Éveken keresztül szabadnap nélkül 12 órázni, az 19 évesen még "belefér". De egy idő után egy 19 éves is fejre áll tőle. És ez általában nagy bajjal jár. Amikor egy ember a kimerültségtől esik össze, az általában orvosi felügyelet, és hosszú táppénz.

Neki meg azt üzenem, hogy ésszel. Ha másképp nem megy: váltson munkahelyet. Semmi nem ér meg egy kórházat.