Miért fontosabb az alvás, mint a család?

Elsőre bután hangzik a kérdés, de elmondom mi a helyzet:

Páromnak szinte csak 2 "üzemmódja van": dolgozás és alvás

Persze oké, dolgozzon, nem is ezzel van a gond, örülök is, hogy van munkája, de az utóbbival, az alvás-mániájával már kezdi tönkretenni a kapcsolatunk. Ha délelőttös 8 órában, délután elalszik, 1-2 órát szinte minden nap. Ha délutános képes délelőtt 10-11-ig is aludni. De a legrosszabb az éjszakai műszakja után van:hazajön, kb fél8tól képes akár délután fél5-ig aludni. Hétvégén ha ithhon van alszik megint vagy 10-11-ig, napközben megint 1-2 órát. Igaz, nem is fekszik le éjfél előtt, de ez már sok! Van egy 13 hónapos lányunk, ő is mindig csak azt látja, hogyha apa itthon van, akkor alszik. Nincsenek családi programjaink(max a bevásárlás), nincsen szinte életünk sem, mert apa fáradt, apa alszik. Beszéltem vele már erről, de csak vitába torkollott, mert nem érti mi bajom van ezzel, neki ilyen sok az alvás igénye. Csak az a gond, hogy régen is sokat dolgozott és nem volt így! Nem beteg meg semmi ilyen, hanem egyszerűen olyan, mint aki totál életunt! A lányom is hiányolja az apját nagyon, mert velem alig beszél, vele alig játszik. Mit csináljak már, hogy minden a régi legyen és újra foglalkozzon velünk alvás helyett?(Még most is alszik..)