Jogosan szakított velem?

Egy hete megismertem egy férfit munkában. Nagyon jól elvoltunk, megnevettetett, kedves volt, okos, aranyos és a nap végén elhívott randizni. Alig telt el egy fél óra, megcsókolt. (A randi alatt.) Hajnali 4kor mentem haza, olyan sokáig tartott és a végén megkérdezte, hogy szeretnék-e a barátnője lenni. Mikor legközelebb megint mentem dolgozni, megerősítette a szándékát. Munkán kívül csak egyszer találkoztunk ez alatt az egy hét alatt, mert hajnaltól zárásig van két napot, utána az anyukájához megy, akit ápol és közben tanul a vizsgáira. Munka közben meg nem is tudtunk beszélgetni, mert amikor volt, hogy műszak után ott maradtam nála, 2x is kifigyelt a diszpécser és elküldött. Valamelyik nap megfogalmazódott bennem egy ötlet, amit tegnap elmondtam neki és kértem, hogy nézze reálisan a dolgokat, ne legyen dühös, ne akadjon ki, mert csak egy ötlet, ha nem tetszik, el lehet vetni. Azt mondta, vele mindent meg lehet beszélni. Elmondtam neki. Kiakadt olyannyira, hogy azt írta, megy lefeküdni, majd holnap (vagyis ma) megírja a válaszát. Az eredmény a szakítás volt, az alapja az ötletem. Pedig csak meg akartam könnyíteni a kapcsolatunkat, hogy többet tudjunk találkozni. Próbáltam kérlelni, hogy beszéljük át, találkozzunk, talán lehet, tényleg nem jó ötlet, de ő nem tágított. "kész, így döntöttem." "ez van." " a döntésem végleges". Kb ilyeneket mondott. Gyerekesnek, felelőtlennek tartott, de valamilyen szinten ő is az. Egyszer sem hallgatott meg, mindig az volt, amit ő akart. Az elején pedig direkt ő mondta, hogy egy kapcsolatban először a felek megbeszélik, miért is szeretne az egyik szakítani és vagy helyre lehet hozni, vagy szétválnak az útjaik. Ő nem hagyta ezt, egyből kimondta a döntő szót. Lehet egy ötletre alapozni a szakítást, amivel csak jót akartam?

20l 37f