El kéne mondanom a barátnőmnek, hogy utálom a családját?

Úgy gondolom, hogy nem velem van a baj, mert már számtalan esélyt adtam a családjának, de újra és újra csalódást okoznak. A barátnőm apja az a tipikus , világi tuskó, aki suliban az a bizonyos menő arc lehetett, aki bántja a gyengébbet, de felnőttkorára csak egy mihaszna semmirekellő lett belőle. Az anyja sem egyszerű eset, mindig mindennel baja van, nem jó neki semmi, mindenbe beleköt és találkozásunk alkalmával legalább 1,5 órán át rág a munkámmal és totál elszívja minden energiámat - egyébként most, 24 évesen jobban keresek, mint a kedves "papa" fénykorában. Az öccse meg egy kis drogos senkiházi, aki minden alkalmat kihasznál, hogy levámolja a nővérét.

Egyszerűen utálok ott lenni és már nagyon tele van a tököm a két hetente kötelező családlátogatás miatt.