Mit tennétek a helyemben? Nagyon nehéz.

tudod, egy idő után teljesen természetes - sőt, nálam szükséges - h elmúljon a láng. nem, az emberek jelentős többsége nem lángol évtizedekig, nem kell bekajálni mindent a filmekből :)

én kifejezetten szerettem, amikor a heves érzelmek helyét átvette a jóleső, biztonságos szeretet.

A történetedben a kulcs: "19/L". Ha "39/L" lenne, akkor azt tanácsolnám, hogy térj észhez, frissítsd fel a szexualitást a magánéletetekben, stb. stb.

19 évesen nem szabad beposhadni egy kapcsolatba. Nem azért, mert ez valami szabály, hanem mert mindennek megvan a maga ideje. Most pl. a tapasztalatok gyűjtésének ideje jött el. Forr a véred, egy szexéhes vadmacska vagy.

Tudom, hogy nagyon nehéz kiválni az első, tini korunkban sikeresnek tekinthető kapcsolatunkból. Sokan tesznek arra a lóra, hogy "őt már ismerem, jól leszünk a sírig", csakhogy ez nemigen állja meg a helyét. Egyrészt azért nem, amit fent írtam az emberek ösztönös érdeklődéséről a másik nem iránt, másrészt pedig azért sem, mert egész eddig, sőt, még most is csak azt az oldalát látod a partnerednek (hacsak nem jóval idősebb nálad), ami alapvetően egy eltartott lét.

Tehát neki is, neked is vannak szüleitek, akik elláttak szállással, ennivalóval, lehetőségekkel, stb. Nem ismered a párodat, hogy milyen mint önálló ember. Ez nem baj, csak mérlegelj, mielőtt esetleg úgy döntenél, hogy maradsz vele.

Én elhagytam a 4 éves kapcsolatomat 25 évesen, bár nekem az is belejátszott, hogy volt már új jelöltem. De ez nem jelenti, hogy neked is ugyanígy kellene tenned.

Azt mondod, mosolyogva várjátok egymást haza, nem tudnátok egymás nèlkül élni - ez nem épp arra utal, hogy szakítanotok kéne. Ha azonban úgy gondolod, akkor válts.