Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha életedben elsőnek vagy szerelmes, és valószínűleg utólag is, akkor mit éreznétek ha az egésznek vége lenne?
A párkapcsolatok elenyésző százalékában beszélhetünk szerelemről. Vagyis szimpla kapcsolatom már volt 3-4 is, de szerelmem csak 1!
Úgy érzem sose leszek újra szerelmes. Sose tudok érdeklődést mutatni más lány felé. Gyakorlatilag nincs is már életcélom, eluntam az életem, átalszom a fél napot.
Nem vagyok depressziós, csak elvesztettem azt akibe az energiám 99%-át belefektettem. Mindent vagy semmit játszottam. Tudtam ha ez nem jön össze az fájni fog, sőt összeroppant, de nem érdekelt, továbbra is belenyomtam minden erőmet! El se tudtam képzelni hogy elhagy. Vagy hogy nem érdeklem őt többé. Mégis ez történt.
Gyakorlatilag évek óta enni sincs kedvem. Fogyni ugyan nem fogyok, de nem eszek csak kb napi 1x. Aludni is azért alszok sokat, mert rosszul alszom, minden nap lepereg ez az agyam előtt. Nappal is fáradt és unott vagyok. Úgy érzem egy kupac kaki vagyok, aki senkivel nem tud 2 értelmes mondatot beszélni, mert még mindig rajta kattog az agyam.
Engem egész nap csak az érdekel legalább 1x beszélhetném meg vele a dolgot, vagy egyszer érinthetném meg őt, az se érdekelne ha másnap szívinfarktust kapok csak hagy... nekem ő a mindenem. vagyis már semmim sincs. Gyakorlatilag se családom, se barátaim, se semmim.
válasza:szerintem már csak a befektetett energia miatt sajnálod, hogy vége
pedig mennyi energiát el fogsz miatta vesztegetni, ha nem engeded el holnap
Mindig ismerkedek más csajjal mégis az a gond, hogy maximum addig érdekel az adott lány, ameddig másnap fel nem kelek. Úgy érzem hibát követtem el, és mindig úgy érzem hogy olyat akarok pótolni amit nem lehet. Ugyanis a nyomába se ér.
Ugyanakkor független hogy nem nagyon mutatom ki, nagyon magányos vagyok. És leszek is, mert olyan lány mint ő még egyszer, hogy akkor is érdeklődik felém mikor teljesen felborul velem a világ, nem lesz még egy!
Maximum akkor lenne ha valakivel meg tudnék ismerkedni. Viszont ezt az állapotot senki nem tűri el bennem. Unalmas és nyomott embernek látszok, senki nem fog foggal körömmel érdeklődni már felém mint ő.
válasza:Az elválás mindig fájdalmas dolog. Lehet, hogy most pillanatnyilag úgy érzed, hogy nem fogsz tudni mást szeretni, ez azért van, meg még nem zártad le magadban a dolgot. Ha majd eljutsz odáig, változni fog a véleményed. Nem tudom, ez mikor történt, de az önsajnálat nem jó megoldás, mert csak még mélyebbre taszít. Az energiádat szerintem magadba fektesd, ez előrébb visz. Persze csak a pozitív energiák, nem a negatívak.
Azt írod, évek óta enni sincs kedved. Ezek szerint ez az egész már több éve történt?
hát 3-4 éve kb. attól függ mit nézünk, azt hogy mikor láttam őt utoljára, vagy azt, hogy mikor törtem össze? mert ha utóbbi akkor 4. De az utóbbi két évben már feldolgoztam hogy mi már többet sose leszünk együtt, talán pont ez a baj.
Azelőtt mindig úgy voltam hogy "remény hal meg utoljára".
Önsajnálat nincs, csak sokszor... alternatív életvonal gondolataim vannak. Eleinte azért mert abban még volt némi örömérzet hogy becsuktam a szemem kikapcsoltam az agyam és úgy képzelődtem mintha az egész valóság lenne.
De nem aludtam csak képzelődtem.
Álmomban már nem ő van mint lány, hanem egy teljesen más valaki. Úgy konkrétan már semmi nem fűz hozzá.
Sokat ismerkedtem, de mindig rájöttem hogy felesleges, úgy se tudok így senkiből semmit kiváltani. Mosolyogni mint régen viszont szinte egyáltalán nem tudok. Régen napi 24-ben csináltam. Addig legalább emberszámba is vettek.
válasza: válasza:A véleményem ettől függetlenül nem változott.
A magány ellen meg csak te tehetsz, keress új ismerősöket, azokból kialakulhatnak barátságok.
válasza: válasza:Sajnos én is így vagyok,bár én "csak" nyár óta. Első barátom volt. Mikor véget ért azt hittem belehalok.
Mikor kicsit összeszedtem magam, próbáltam ismerkedni,hátha jobb lesz, és elfelejthetem őt, mert tudtam hogy folytatás esélytelen. De sehogy nem tudok mással lenni azóta sem. Mióta felkeresett,én is azt várom hogy legalább néha beszéljek vele néhány órát. Sajnos messzebb lakik, szóval látni nem tudom, pedig olyan jó lenne neki legalább egyszer személyesen elmondani,hogy mit érzek, és megölelni egyszer. Hátha megnyugodnék...
Nekem is folyton rossz a kedvem, és mindig ezen jár az eszem, de muszáj lenne túl lépni mert borzasztó ez a boldogtalanság.
Kérdező neked kitartást!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!