Tényleg az én hibám, hogy nem örülök a boldogságuknak? Önző lennék?

2 évig együtt voltunk a barátommal, nemrég szakítottunk, mert megcsalt többször is.

1 hete elmondta a legjobb barátnőm, hogy együtt vannak...

És én azután úgy tettem, mintha nem léteznének. Nem kiabáltam, nem csapkodtam, nem szidtam őket, egyszerűen csak levegőnek néztem mindkettőt, éltem az életemet.

Erre ma megkaptam a lánytól, hogy én mégis mennyire önző vagyok, mert így viselkedek és inkább örülnöm kellene a boldogságuknak, meg hogy az emberek véleménye megvan arról, hogy próbálom kisemmizni. Egyszerűen csak annyit kértem, hogy amilyen rövid időn belül tud, költözzön ki a lakásomból és szeretném visszakapni a ruháimat, amik az ő szekrényében vannak.

De nagyon jól tudta, hogy a szakítás ellenére még voltak érzéseim a barátom iránt és tudja, hogy mennyire fájt ez az egész.