Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tennétek a helyemben?
Lassan 4 hónapja vagyunk együtt a párommal, és tanácsra lenne szükségem, mert nekem még ez az első kapcsolatom(neki már sokadik vagyok), és nem tudom már eldönteni, hogy akarom-e folytatni, vagy sem.
A probléma forrása talán az lehet, hogy én egyáltalán nem tartozom az érzékeny lelkivilágúak közé, míg a párom kimondottan. Konkrétabban, egy egyszerű elköszönésből is 30 perces vitákat indukál, mert "nekem sosincs időm rá", elmondása szerint. Nem kevés alkalommal beszélünk telefonon egy nap, este több órát skypeolunk (mondhatni távkapcsolat, suliidőben csak hétvégente találkozunk). Egyre jobban csak azt érzem, hogy túlságosan rám van tapadva. 1 percre rápillantok fb-ra, fél órán belül vissza ír bunkó módon, hogy miaz már nem is írok neki, meg hasonlók. Ha kifejezem azt ami bánt, vagy hogy több térre lenne szükségem (mellesleg ezt nagyon ritkán teszem) egyből kiakad, és "bunkó vagyok", és "csak belé rúgok"... Persze ő reggeltől estig csak arról áradozna, hogy őt mi és hogyan bántotta meg, és hogy mi fáj neki, mivel bántottam meg.
Az első 1-2 hónapban nem ilyen volt, nagyon kedves aranyos lánynak ismertem meg, mind2-en mindennél jobban szerettük egymást, de ezt a feszültséget, már nem tudom tolerálni. Amikor együtt vagyunk, akkor is egyre inkább így viselkedik. Amikor néha rájön, akkor meg csak áradozik, hogy én vagyok a tökéletes, meg mindennél jobban szeret, meg én vagyok az ágyban stb.
Volt egy családon belüli konfliktus, ahol nagyon megbántotta mamám, én meg szerinte nem álltam ki érte, mert nem álltam le én vitatkozni. Konkrétan ő kezdeményezte a vitát és tudta jól mi fog történni, de azóta sem tudja feldolgozni, és mindenkinek úgy állítja be a történetet, hogy őt teljesen porig alázták. sajnálom a dolgot én is, de mindent megteszek, hogy jobb legyen. Elköltöztem, diákhitelt veszek majd fel, hogy legalább a pénzen ne legyen vita. Néha sajnos forintra ki kell számolnom a kaját, ő meg ki van akadva, hogy nincs pénzem Londonba menni nyaralni, meg miért nem veszek saját autót.. Ő sokkal jobb anyagi helyzetben mint én, és ebből is konfliktus van. Oké, hogy nem anyagias, de nekem sem jó érzés mindig tőle kérni, meg meghívatni magam, mert elköltöttem a pénzem nagy részét ilyen olyan ajándékra amiért már hetek óta sír.
Ha valaki érzett erőt átolvasni és tud javasolni bármit, nagyon megköszönném :)
Én 23/F, ő 19/L
válasza: válasza:Azt mondtam volna,hogy beszélj vele,kérj szünetet,aztán megláttam a végét,a pénzes részt.
Na szerintem ez így rég rossz...
válasza: válasza:Köszönöm mindenkinek a választ, valószínűleg meg fogjuk először beszélni a dolgot, és meg fogom húzni a határokat, ha bevágja a hisztit így jár. Reggelre kaptam tőle egy terjedelmesebb üzenetet, amiben bocsánatot kér, és, hogy mindennél jobban szeret, és hogy meg fog változni, ja meg, hogy a megannyi sok neg. tulajdonságom tudatosan ignorálni fogja. (Habár én nem érzem azt, hogy sok lenne, tény, hogy szelid természetű vagyok, és ebből adódóan van, hogy rosszul kezelem a helyzetet, de én már az eleje óta azon vagyok, hogy a rossz tulajdonságaimon változtassak) Eddig akárhányszor azt mondta, hogy odafigyel majd, és megváltozik talán, ha 1-2 napig volt ez észrevehető. Ő akarja ennyire nagyon ezt a kapcsolatot, meg gyereket, meg házasságot, meg teljesen bele éli magát a közös jövőbe.
Lehet ebből még valami, láttok rá esélyt?
válasza:Ez nekem elég furcsának tűnik, hogy "ignorálni fogja a negatív tulajdonságaidat". Ez úgy hangzik, mintha szívességet akarna tenni ezzel. Szerintem ha egy ember szereti a másikat, akkor tisztában van azzal, hogy a másiknak is vannak hibái, és bizonyos határokon belül ezeket is elfogadja benne. Ha gáz a helyzet, akkor lehet ezekről beszélgetni, hogy vajon a másik észrevette-e már magában és mi a véleménye róla, változtatna-e rajta.
A változásokkal az a helyzet, hogy ezek nem mennek egyik napról a másikra, általában hosszabb ideig tartanak. Az, hogy küldött egy bocsánatkérő levelet (az attól való félelmében, hogy elveszít), és mint írod a változások csak 1-2 napig tartanak, a következőt jelenti: amint már írtam, nyilván parázik attól, hogy elveszít, mert valahol mélyen belül érzi, hogy nem korrekt amit csinál. A másik fele az, hogy a neked való megfelelés miatt változik, nem saját maga miatt, ezért nem tartósak (1-2 naposak) ezek a változások. Ha 4 hónap alatt így áll a dolgokhoz, hogy már gyereket meg közös jövőt tervez, de mellette birtokolni akar, akkor ez egy brutál nagy támaszkodás az ő részéről. Mintha menekülne egy kapcsolatba, hogy ne legyen egyedül.
Írod, hogy 1-2 hónapja csinálja ezt. Ezeknek a dolgoknak voltak előjelei az első 2 hónapban is, vagy nem? Vagy történt valami a te viselkedésedben és hozzáállásodban ami kiváltotta ezt? Ezen szerintem érdemes lenne elgondolkodnod, mert közelebb vihet a megoldáshoz.
Azt is írod, hogy "ő akarja nagyon ezt a kapcsolatot" - ezek szerint te már nem annyira. Ami tulajdonképpen valahol érthető, mert nem egy jó dolog, ha rátelepszenek az emberre és minden percéről elszámoltatják. Szerintem mérlegelj, aztán ezek fényében dönts.
válasza:Azt még hozzátenném, hogy igen igazad van, a támaszkodás részéről maximális. Mondjuk azt is elvárja, hogy én is maximálisan támaszkodjak rá, amihez mondjuk nekem még idő kéne.
Igen, nagyon kapcsolatorientált és ragaszkodó, fél az egyedülléttől, korábbi kapcsolatai az ő elmondása szerint szörnyűek voltak, állandó viták, aggresszív partnerek, mégis melletük maradt több hónapig.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!