Kedves introvertáltak! A párotokkal szemben is igényeltek hosszabb egyedüllétet, vagy csak más emberi kapcsolatok fárasztanak le egy idő után?

Bontanám a jeged!

Az, hogy beletartozik-e, az attól függ, hogy mennyire szeretem és hogy mennyire bízok benne. :)

Nincs párom, ennek egyik oka, hogy hosszútávon senkit nem vagyok képes elviselni.

Nem szívesen laknék együtt vele ha lenne, ahogyan másokkal sem.

Igen, napi több óra magányra mindenképpen szükségem van, különben átmegyek hisztis p*csába. Beletartozik a kis burkomba, de csak ideig-óráig. Együtt élünk és sokszor az agyamra megy, gyakran van olyan, hogy inkább órákon át takarítok, csak ne kelljen vele egy légtérben lennem. Amúgy nagyon szeretem, még ha nem is hihető így ezek után. :D

L

Én is szeretek egyedül lenni, párom mellett is, de ha az ölembe ül, nem lököm el. Ha elakarok menni ide-oda elmegyek, ez sosem probléma, olyankor párkapcsolati "magány" van, vagyis elszakadok a páromtól.

De ha teszem azt ő megy el és én leülök filmezni vagy valami, az is jó.

Vagy edzeni szoktam még, olyankor nem szokott zavarni, általában be sem jön, tiszteltbe tartja.

De röviden a kérdésre válaszolva, imádom hogy ragadós barátnőm van, meg azt is hogy nagyon bújós, ugyanakkor az idegenek igenis lefárasztanak. Haverok is. Ő nem, maximum össze bújunk és csendben vagyunk.

u.i: tényleg nagyon ragadós, de én ettől csak imádom, ez alatt olyanokat értek, hogy csak közös zuhany, közös kajálás (nem feltétlen egy tányérból, csak egy időben)

Ha olvasok odabújik, ha szimplán fekszem akkor is, szóval gyakorlatilag a nap nagy részét egymáson töltjük.

De egyébként nagyon is magányos típus vagyok, mindig menekültem kalandjaim során miután "végeztem" a dolgommal. Sokat nem is szeretek távol lenni.

A hosszabb az relatív. Igényelek egyedüllétet viszonylag gyakran, de általában napi pár óra magamban az elég szokott lenni egy időre. De ha úgy alakul, hogy mondjuk el kell utaznia neki vagy nekem pár napra, akkor simán kibírom, sőt, ha olyan az utazás célja, akkor még élvezem is.

Ennek ellenére szívesen lakom vele együtt, de - mint ahogy előbb is írta valaki - csak így, hogy van elég légtér, ha mondjuk el akarok vonulni, akkor megtehetem.

a párom más, rá nem vonatkozik annyira az egyedüllétigényem, mivel mellette nyugodtan csinálhatom a saját dolgaimat, ismeri a rigolyáimat, szokásaimat, stb... szívesne laknék vele, heti több napot nála töltök, szóval nem lesz nagy meglepetés.

23n