Az igaz, hogy a magabiztos férfiak csak a magabiztos nőkre tudtak nőként nézni, csak ők tudják felkelteni az érdeklődésüket úgymond komolyabban?

Én nem vagyok ez a harsány alkat, nem keverem az önbecsülést a magabiztossággal és amikor hátrány lenne a magabiztosság, akkor becsülettel maradok bizonytalanabb inkább.

Úgy látom, hogy az ilyen jajjmindensikerülcsajszi típus eléggé kendőzni szeretné az esendőségét, mintha nem lenne ugyanolyan törékeny mindenki más is (én is, ők is, mind). Masszív erőd a szerepe, ami mögött talán senki nincs már. Egy beválni látszó, általában szociálisan helyesnek ítélt reakció "a mindenre", ami közben nehezen lehetne antiszociálisabb, legalábbis az esetek jelentős hányadában.

Csomóan nem mondanak el nekik csomó mindent. Túl heves lenne az ütközet, ráadásul nem érne célt a kritika, nem javulna a hiba, csak a páncél erősödne.

Persze ha magabiztosság alatt kiegyensúlyozottságot, önazonosságot, kényszermentes, csendes erőt értesz, az jó találkozási pont lehet emberek között, kortól és nemtől függetlenül. Csak sajnos kegyetlenül ritka.