19 éves srác vagyok. Életem szerelme másfél év után kidobott. Hogyan dolgozzam fel?

Ez előtt is voltak barátnőim, de egyikkel sem éreztem magam valami jól. Idegesítő, taszító személyiségük volt, mint általában az összes nőnek, akit megismerek. Volt egy ugyanilyen hosszú kapcsolatom is, és bár azután is éreztem szerelmi bánatot pár hónapig, az még a legelején sem volt ilyen, mint ez. Igaz, megcsalt és kihasznált... na tehát úgy voltam 18 éves koromig, hogy nem akarok soha egy barátnőt sem, jobbak nekem az alkalmi dugások, így legalább több idő marad hobbikra meg hasonló. Aztán jött egy lány, aki egyszerűen mindennek a szöges ellentéte volt, amit eddig utáltam a nőkben. Egyszerűen életem legboldogabb másfél éve volt, máshogy nem tudom kifejezni magam. Mint a filmekben, minden 100%-ig tökéletes volt. Aztán múlt héten bejelentette, hogy ő már nem szeret... mindenféle előzetes jel nélkül. Másnap már össze is jött az új pasijával, akivel az előző pár hétben úgy tudtam, csak barátok. Azt mondja, hogy "szeret", de már nem volt az igazi.

Minden nap mikor hazaérek, szétbasz az ideg. Mit tegyek? Soha a büdös életben nem voltam még ennyire nyomorultul szarul. Kb. semmi értelmét nem látom az életemnek. Tele van a szobám a cuccaival amit tőle kaptam, a falon lóg a rajza, a szekrényen a plüss amit varrt... brutális. Mit csináljak?