Van olyan, hogy egy pasi azért nem szakít, mert ott a megszokás, meg fél a bizonytalantól? Vagy ilyenkor még mindig szereti a másik embert?

A szeretet se múlik el csak úgy egyik napról a másikra, de manapság a hosszú már nem túl jó kapcsolatok (nem tudom hogy jól leírni, egyértelműen érzik a kapcsolaton belül és látszik kívülről is) döntő többsége megszokástól és az egyedülléttől való félelemtől marad még egyben. Aminek nagyon nincs sok értelme, és igenis jó az ismeretlen.

A legrosszabb verzió, mikor inkább bevállalnak egy gyereket hátha jobb lesz..-.-

igen, a gyerekkel kapcsolatos utolsó mondata miatt.

Magamra ismertem, és dilemmában vagyok.

Még nem léptem meg a dolgot, de pont ilyen cipőben járok.

Akkor ne lépd meg a dolgot!:) Kicsit más jellegű de hasonló gyerekkorom volt, és nem egy jó barátom van, aki ennél intenzívebben "éli" meg a dolgot. Ha egy kapcsolat szar, se ne egy kutya legyen az akit befogadtok (neki is pont ugyanolyan szar lesz, nem nektek jobb), pláne ne egy gyerek aki majd varázsütésszerűen megoldja a problémákat.

Nem oldja meg, több probléma lesz, eszméletlenül sok probléma van egy gyerekkel.. Jobban összevesztek rajta, jobban eltávolodtok, kiéleződnek a problémák, és lehet a megszokás és a félelem még kitart, de a szeretetből nagyon hamar utálat lehet. Utána gyerekkel a nyakadba beleugrasz könnyen egy szar kapcsolatba...

Előbb rendezni a saját életed, utána adj új életet!:)