Szerintetek az mennyire gáz, ha a párom szabadnapokat kér és vár el a kapcsolatunktól?

Nekem csak az a furcsa, hogy ennyire nem ismeritek egymást, hogy tudjátok, mik az igényeitek. Nem kell túlkomplikálni a dolgot, a legtöbb embernek szüksége van egyedül töltött időre is. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeret, de néha mindenkinek jó feltett lábakkal otthon pihenni, vagy hangosan énekelni a nappali közepén, vagy akármi.

Személy szerint, nekem nem lenne probléma, de ha neked az, akkor beszéljétek meg, szerintem ő sem sérétések szánta, csak rossz hangnemet üthetett meg.

Szerintem hozzászokott az elmúlt időkben ahhoz, hogy sokat van egyedül, nélküled, és nehéz ezt feladnia. Mert miután van egy kényelmes, kialakított életviteled, amibe jó előre vannak beillesztve a "találkozás a kedvesemmel" elemei, azután már nehezebb ezen változtatni, spontánnak lenni és gyökeresen felforgatni azt- főleg, hogy ha, miután hozzászokott a gyakori egyedülléthez, már meg is szerette azt és jól érzi magát benne.

Mindezzel együtt is nagyon fájna nekem is, amit mondott, mert bár nyilván szabad és kell is jól éreznie magát akkor is, ha nem vagytok együtt, azért ezt ilyen durván a szemedbe dörgölni...

Ezen változtatni? Hát, szépen lassan és fokozatosan. Előre megbeszélt gyakoribb találkozások. Sok közös program, hogy igenis élvezze és várja a veled töltött időt, ne csak az legyen, hogy hétfő, csütörtök és szombat együtt, akkor filmezés az ágyon, esetleg szex, és ennyi, többet nem is hallasz róla, max facebookon. Nekem is volt ilyen kapcsolatom, borzasztó könnyű belefásulni. De miután már megszokja ezt az ember, akkor is nehéz rajta változtatni, ha amúgy szeretne. De nem lehetetlen- csak mindkettőtöknek akarnia kell. Ha ő nem akar ezen változtatni, abban az esetben viszont lehet, hogy nincs értelme a kapcsolatnak, mert ha csak heti 2 alkalommal hajlandó veled találkozni, abból nem igazán tudtok előrelépni, sem összeköltözés, sem házasság, sem család irányába. Feltéve persze, ha mindketten ezt akarjátok.

"Egy kapcsolat nem egy munka", hogy kötelező legyen minden nap bemenni és dolgozni.

Biztos nekem is rosszul esett volna, ha így mondja. Azonban ha ennyi ideje együtt vagytok akkor érdemes megbeszélni, hogy is gondolta és mit szeretne.

Nálunk is vannak szabad napok, amikor mindenki megy amerre akar, de ezeket részben az élet hozza, részben érezzük,hogy az állandó együttlét mindkettőnknek sok. Ez egy együttéléskor belefér, a ti esetetekben is biztos néha kell. A másik meg, hogy ha valakit szeretek és rám telefonál akkor sem biztos hogy ugrok neki. Lehet, az volt a baja, hogy utolsó pillanatban találtad ki, hogy mit szeretnél. De mondom: üljetek le és beszéljétek át.

Nálunk pont fordítva van. Alapvető szabad napjainkba randikat szoktunk szervezni.:)

Én CSAK úgy szeretek találkozni a kedveseimmel, ha minden más le van rendezve, tehát nem foglalkoztat közben más, a teljes figyelmem a fiúra tud irányulni.