Mit tegyek, hogy ne legyek bizonyos szituáciòban féltékeny?

A pàrom idegen fèrfiak szerint (is) nagyon csinos ès vonzò làny ès egyènisèg. Szolidan viselkedik, becsületes, okot nem adott fèltèkenysègre, sosem. 3 ève vagyunk együtt.

Abban az esetben szoktam fèltèkeny lenni, mikor elmesèli vagy a tàrsasàga ill maga is elmondja, hogy a mai napon is el akarta kèrni a szàmàt egy vagy 2 fèrfi. Ès ha bàr nemet mondd mindegyiknek, amit a baràtaim tàrsasàga is sokszor alàtàmaszt, de ennek ellenère ùgy legbelül nem szoktam tapsolni örömömben akkorsem. Fèltèkenysègem nem mutatom neki, fèlek h elveszìthetem ilyesmièrt. De belül ezeket az eseteket nagyon nehezen viselem. Van hogy nèha el is rontom miatta a munkàmat, nèha, mikor megtudom hogy ma is egy vadidegen ùr kedveskedett neki akàr a munkahelyèn ès a szàmàt szerette volna meg elhìvni egy kàvèra..

Màskor nem vagyok fèltèkeny, de ilyenkor belül majd felfordulok ès a pulzusom is megvàltozik, nem gyengèn.

Szeretnèk ezen magamban vàltoztatni. Hogyan tudnek ezen valtoztatni? Meglehetősen rosszùl szoktam ilyenkor lenni. Mihez illetve kihez forduljak, mit csinaljak magammal hogy ne kèszìtsem ezzel ki magam?

(Kèrem ne csak azt ìrjàtok h menjek pszichològushoz, oda szerintem el is megyek titokban) Hàzilag mit tudok tenni a problèmàm ellen?

A vàlaszokat előre is köszönöm.