Szerintetek szeret a parom, ha megakarja magat olni?

Az igaz, hogy senki nem ér annyit, hogy megöld miatta magad, viszont ha olyan indíttatással gondolsz a dologra, hogy "inkább meghalok, mint hogy mással lássam", az erősen birtoklás, és nem nevezhető egészséges párkapcsolatnak, csak tulajdonlásnak.

Kérdező, és mit tesz a barátod azért, hogy változtasson az életen, amit utál? Jár pszichológushoz? Ha ezt az érzést valami olyan dolog okozza, amit le tud küzdeni (gyermekkori trauma, stb), akkor változhat még a hozzáállása. Ha viszont nincs az átlagnál rosszabb élete, de csak azt veszi észre az életben, ami nem jó, a pozitívumokat pedig természetesnek veszi és nem értékeli, akkor nehéz dolgod lesz. Majdnem biztos, hogy magával fog rántani a depresszióba. Sajnos az ilyen beszűkült tudatállapotú emberek - bár meggyőződésük az ellenkezője - saját magukat szeretik a legjobban, és még csak azt sem veszik észre, mennyit ártanak a szeretteiknek azzal, hogy állandóan keresik, mi miatt szenvedhetnének.

Sehogy se jó....

Ha utálja az életet, akkor abban sajna te is benne vagy.

Ha meg úgy jut eszébe, hogy nélküled meg is ölné magát, az meg eléggé zsarolás ízű dolog.