Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom agyvérzést szenvedett. Mit tegyek?
Nem tudom hogy ez-e a megfelelő kategória, de nem tudom hová máshová írhatnám.
Négy éve vagyunk együtt, ebből három éve együtt is élünk. Két évvel ezelőtt a párom váratlanul agyvérzést szenvedett (akkor volt 22 én 20) Az értelme sajnos súlyosan megsérült, beszélni nem nagyon tud, pár szót, az is szinte érthetetlen.Azt is alig érti amit én mondok neki, olyan mint egy 3 év körüli kisgyerek. A kapcsolatunk nagyon jó volt, nagyon szerettük egymást, az esküvőt terveztük. Azóta otthonról dolgozom, hiszen gondoznom kell. Most is nagyon szeretem, és azt hiszem ő is engem, de ez a szeretet nyilván megváltozott. Viszont az utóbbi időben egyre nehezebben viselem a dolgot. Sokat gondolok rá, hogy milyen életünk lehetett volna. Gyerekeket szerettem volna, családot, átlagos, nyugodt, szép életet. Ez már soha nem lesz lehetséges. Nem hagyhatom el, hiszen nincs aki törődne vele. A szülei már nem élnek, a testvére pedig külföldön él, és esze ágában sincsen segíteni semmiben. Néha, mikor nagyon magam alatt vagyok, és szükségem van pár nap nyugalomra, édesanyám szokott rá vigyázni. Igazából nem akarom elhagyni, szeretem, és még így is rengeteg öröm van a kapcsolatunkban, de egyre sűrűbben törnek rám olyan gondolatok, hogy milyen fiatal vagyok még, és soha nem lehet egy rendes kapcsolatom, családom stb. Még bírom, de úgy érzem hogy az évek folyamán ez lassan fel fog őrölni. De mikor látom ahogy rám mosolyog, nevet, odabújik, mégis igazán boldognak érzem magam.
Lehet hogy furcsán hangzik, de talán az lenne a legjobb, ha ő is velem lenne, de mellette találhatnék egy olyan férfit akivel megélhetem a szerelmet, és családom lehet, de nem hiszem hogy valaha találnék olyat aki elfogadna velem egy ilyen "koloncot". Meg legtöbbször még magamnak is nagyon bizarr ez az ötlet.
Nektek mi a véleményetek a helyzetről? Mit tennétek a helyemben? Kell egyáltalán valamit tennem? Hogy tudnám ezt a helyzetet elfogadni, hogy ne törjenek rám ezek a gyötrő gondolatok?
A válaszokat előre köszönöm
22/l
válasza: válasza:hát ez nagyon nehéz kérdés, nem is tudok hirtelen mit reagálni...
remélem nem hangzik túl morbidul de mi lenne ha úgy kezelenéd mint a testvéredet. Találnál magadnak egy egészséges férfit aki elfogadja őt, hogy mondjuk veletek él. Minden tiszteletem a tiéd de ne arra menjen az életed h őt apolod kicsit legyél magaddal "önző" bár ez nagyon rossz szó ide....
tényleg hatalmas tisztelet neked és kitartást! :)
válasza:Istenem, még ilyen helyzetben is bepróbálkoztok egy kis potyaszexre szegény lánynál? :O Nem vagytok normálisak...
Tanácsot adni nem tudok, de az biztos hogy tiszteletre méltó az erőd. Én nem hinném, hogy tudnán csinálni. Van egy ismerősöm akinek volt hasonló problémája de ő szerencsére agyilag helyre jött ha mozgásilag nem is teljesen. De egy olyan esetben, ahol a kommunikáció sincs meg nagyon nehéz lehet. Ha találsz valakit, az szerintem ebben az esetben nem elitélendő, föleg ha még támogat is. Vagy legalább segít a nehéz napokon.
De egy biztos, sajnos nincs az az emberi idegrendszer ami ezt sokáig bírná. Sajnálom...
válasza:Szia!
Megdöbbenten olvastam és elgondolkoztam egy pillanatra, hogy milyen kiszámíthatatlan és kegyetlen néha az élet. :(
Szerintem ha szereted, maradj vele, de ha csak sajnálatból, szánalomból vagy vele, akkor más megoldást kell találnod.
Ha szereted, úgysem fogod tudni elhagyni.Tarts ki.Vannak még csodák, és mivan, ha felépül annyira, hogy ne kelljen gondozni?
Én az ötletedet nem bizarrnak..inkább csak szomorúnak találom, szerintem mindenkinek nagyon megterhelő lenne lelkileg.Nem ártana felkeresned egy pszichológust, hogy beszélgess vele.De komolyan.Keress fel egyet!
válasza:Heti három gyógytorna kevés a teljes rehabhoz. Naponta kellene vele órákon át foglalkoznia szakembernek. Persze nem tudom, hogy mik a valós esélyei és hogy az orvosok mennyire voltak tisztában a legújabb eredményekkel és módszerekkel, ezért lehet, hogy teljesen igazuk van és nincs sok remény, de az is lehet, hogy van remény, csak ők nem voltak eléggé benne az új eredményekben, vagy nem foglalkoznak vele.
Ajánlom a figyelmedbe ezt a könyvet: [link]
Hasonlóan súlyos esetben is értek el áttörő sikereket, miután az orvosok már lemondtak róla.
válasza:El kell fogadnod,hogy ezt a sorsot kaptad,ezt az utat kell járnod.Fogadd el,és szeresd a párodat életed végéig.Hidd el,megéri!
Nagyon nehéz,de ezt kell tenned.
válasza: válasza:Kemény.
Én nem engedném,hogy gondozzon bárki is,igyekeznék teljesen felépülni mert fel lehet amúgy,de senkinek a kolonca nem lennék,inkább megölném magam.Kemény csaj vagy.
Nekem egyik barátom Isten nyugasztalja,szintén agyvérzést kapott 30 évesen,egyik lábát nem tudta használni erőltette erőltette,amúgy erőemelő volt a srác.
És a balkeze se mozgott normálisan,teljesen felépült és újra versenyzett,pedig szívinfarktusa is volt 3 sajnos.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!