Egy 10 éves (3 éve házas) kapcsolatban váló ok, ha a pár hónapja egyetlenegy alkalommal elmentem egy prostihoz?

""hivatásos" már más téma mert ott nincsenek érzelmek csak a szex.

Ha olyat kérne tőlem amit nem tudok/akarok teljesíteni, és tudnám h ez minden vágya, akkor valszeg belemennék h mástól ezt megkapja... ez persze nehéz kérdés...

de mindenkinek vannak olyan vágyai amit nem lehet elfojtani.." No ettöl a szerecsenmosdatástol kezdve hiteltelen a hozzáállásod. Vszinüleg ha együtt akartok maradni jobb ha elhallgatod.

Hát, nálam is válóok lenne. De ettől függetlenül azt mondanám, hogy ha a jövőben valaki ilyet csinálna velem, akkor inkább ne mondja el. Mert amúgy a fejemmel én is értem, hogy tök külön dolog lehet férfiaknál a szex és az érzelmek, de ennek ellenére is rosszul érintene.

Oké, hogy elmondani tisztességesebb, de szerintem boldogabb lenne a feleséged ha nem tudná. Bár ez is nézőpont kérdése, hogy mi tisztességes? Elmondani egy olyan dolgot, ami az érzelmeiden felé nem változtat semmit, de összetöri a szívét, vagy hallgatni, és nem okozni neki felesleges szomorúságot? Én az utóbbit választanám.

Akkor lett volna tisztességes, ha előtte mondod el. Így utólag már nem az, hiszen becsaptad.

De ez végül is már mindegy :)

Én valahol megértem őt, pedig nő vagyok, és nem vagyok megcsalás párti, egyáltalán... sosem voltam hűtlen.

Viszont én magam, az átlag ember mércéjével nézve, betegesen perverz dolgokra vágyok, amik annyira komplexek, hogy egészen biztos vagyok benne, hogy nincs olyan normális férfi a földön, aki belemenne tartós kapcsolatban, vagy úgy egyáltalán bármilyen kapcsolatban.

De én szerelmes típus vagyok, szeretem a párom és a kapcsolatot, ezért úgy döntöttem, hogy feláldozom ezt a dolgot a kapcsolatért, mert elfogadom, hogy a vágyam egyszerűen fizikailag lehetetlenné teszi, hogy normális pasit találjak magam mellé, aki ugyanúgy vágyna rá. De ettől még az ember nem érzi úgy, hogy akkor holnaptól mindjárt könnyebb, hogy úgy döntöttem lemondok valamiről, és akkor majd biztos sose jut többet az eszembe.

Az már a kérdező hozzáállása, hogy ő mindkettőt akarta egyszerre, holott láthatóan a kapcsolatot kizárta a saját vágya. Az érzéseit megértem, csak a döntését nem. A megcsalásod nem a vágyad eszetlen kivetülése volt, csak egy döntés, hogy te nem leszel hűséges, hanem megvalósítod azt a dolgot, ami ezek szerint akkora kielégülést sem hozott, mint remélted. De azzal ne áltasd magad, hogy a körülmények áldozata vagy, mert senki nem nyomott fegyvert a fejedhez, hogy tedd meg.

Innentől a lelkiismereteddel te számolsz el, és bízz benne, hogy sosem derül ki.

"mindenkinek vannak olyan vágyai amiket nem lehet elfojtani..."

Mi van? Azért mert neked van....és balf.asz vagy ahhoz, hogy kezeld a témát, azt gondolod mindenki olyan, mint te? Hát nem.

Amúgy meg igen. Válóok. És nem hiszem, hogy te elnéznéd a feleségednek, ha holnap kitalálná, hogy neki minden vágya az, hogy a földhöz szögelje a farkadat, majd összemászkálja a tűsarkújával...de neked ez nem tetszene, erre ő elmenne egy pasihoz,a kivel ezt eljátszaná..