Banális, de váljak el a férjem múltja miatt?

5-ös megint:

"Nem valószínű, hogy azért fog reklamálni az apjának, hogy szóljon rá többször. :) "

Azt talán nem, de, hogy ne gügyögjön neki, ne kezelje kisfiúként azt tán igen.

Az én fiam 9 évesen kért meg, hogy ne fogjam a kezét az utcán, mert olyan babás. Ilyesmire gondoltam.

A gyerek amúgy mit csinál? Dolgozik, tanul? Barátnő?

8-as vagyok Nezd, ha a ferjem nem ertett volna velem egyet akkor amikor tok jogosan leorditottam a fejet, akkor velhetoleg nem lenne a ferjem leven az egy fundamentalis kerdes volt. Nem normalis, hogy a ferjed meg teged kritizal azert mert ra mersz szolni a gyerekre, de ebben az a legrosszabb h nem kommunikaljatok le a strategiat elore.

Pelda: nalunk a gyerek aki most 17 raszokott a cigire, nem orulunk neki, de ez van vegulis is nem 12 felesleges tiltani. Mondtam a ferjemnek hogy ez reszemrol oke, ha szeretne ragyujtani a reszere fentartott szobaban az oke, viszont a haz tobbi teruleten kizart h ragyujtson leven mi nem dohanyzunk. Egyeterttunk. Aztan a kocsiban megkerdezi, hogy ragyujthat e es akkor a ferjem megszolal, h kerdezze meg tolem, en keg mondtam h nem, nem gyujthat ra a kocsiban, mert attol, h nem tiltom meg nem jelenti azt h tamogatom:-))

Betartja, nincs gond. Nalunk a gyerek attitudjevel van gind, nem csak felem hanem globalisan. O tipikus sznob, ami nem gond, de nem all mogotte lexikalis tudas csak ilyen felszines alapismeret es hajlamos lekezelo lenni az emberekkel. Mivel egy diplomat sem volt meg kepes osszekaparni nekem pedig ketto is van kozgadasz illetve jogasz, igy tul sok alapja nincs a a lekezelesenek, amit o is tud.

A huszoneves gyerek mar nem gyerek, azaz de, de megsem. Ra nem annyira raszolni kell, inkabb csak lefektetni a szabalyokat. Amit leirtal, hogy kvazi raszolt a ferjedre abba peldaul en nem avatkoztam volna bele, mert ha te nem szolsz, akkor a ferjed elobb utobb ugyis raszol, lehet hogy csak egy homap mulva amikor mar osszegyult benne annyi frusztracio hogy raontse a gyerekre, de egyszer igy is ugyis meg figja neki mondani amit gondol:-))

Szoval a helyedben en csak olyan dolgokert szolnek ami teged kozvetlenul erint es amin nem lehet atsiklani. Ha mondjuk fozol es nem eszi meg, es nem koszoni meg azon tullepek de ha mondjuk kioktato stilusban beszel veled, vagy lekezelo, akkor allj ki magadert. Ha a ferjeddel lekezelo es bunko, abba sztem ne avatkozz bele mert vannak olyan pasik akik a gyerekuk melle allnak, viszont ha nem szolsz bele es nem konfrontalod igy kimaradsz a dologbol, es ez kettojuk feszultsege marad.

Szoval en taktikat valtanek, es ami nem az en reszem arra nem mondok semmit:-))Az en potfiam is neha iszonyat bunko a ferjemmel, de nem szolok bele, majd a ferjem megvedi magat ha akarja (altalaban helyreteszi verbalisan:-)). Nalunk egyebkent ez egy fura kapcsolat mert a gyerekkel annak ellenere h neha az agyamra megy szeretjuk egymast, es ha valaki bantana annak kb letorne a kezet, de ezek a neveltetsbeli kulonbsegek kiutkoznek:-))

Az is mas, hogy en 10 eves kora ota ismerem es latom benne a jot is, latom, hogy miben fejlodott es egyebkent egy joindulato nemikepp narcisztikus kolyok.

Biztos, hogy a ferjed fia an is van valami jo, van kozos pontotok csak meg kell talalni. Ha erzed, hogy frusztralt es nem megy neki az elet, valahogy el kene vele errol baratsagosan beszelgetned, felajanlanod a segitsegedet, szoval erezze hogy te alapvetoen kedveled ot. Ha erzi, hogy o el van fogadva es szeretve van, akkor kevesbe lesz bunko nyilvan nem lesz tokeletes, de a bunkosaga minimalizalodik.

D ( a gyerek elso kezdobetuje:-)) tudja hogy nagyon szeretem es azt is, hogy allati turelmes vagyok es mindig szamithat ram ezert ritkan bunko velem, de akkor annyira h annak kovetkezmenye van. Masreszt en pl mindig felulvizsgalom az attitudomet fele, azaz en hogy allok hozza, esetleg tettem e olyan megjegyzest ami felbosszanthatta, tehat mi valthatta ki belole etc.

Nyilvan ez az egesz a ferjedet is frusztralja es ezert kell vele leulni megbeszelni a helyzetet, konkretan szerintem harmasban arrol, hogy hogy eljetek egyutt zokkenomentesen ugy h mindenkinek jo legyen, mert ez alapvetoen megoldhato. Ha a ferjed ezelol elzarkozik, akkor el kell cuccolni, tehat nem valas, vagy szakitas hanem mashova koltozes. Alhat nalad, randizas ilyesmik de akkor nem kell a gyerekkel lenned.

A ferjed nem tudja kezelni a helyzetet, nem akarja konfrontalni a gyereket mert ugy erzi h igy is eleg baja van, legalabb itt ne csesztessek inkabb lenyeli a dolgokat. Struccpolitika, amibol a gyerek nem ert es visszael vele.

"Tíz perc múlva ingerülten megkérdezi tőlem: sok volta vízfogyasztás az elmúlt napokban, mit csináltál? " -

egy helyes válasz:

- Rászóltam a gyerekedre, hogy ne legyen szemtelen veled.

Amúgy naponta nézi a vízórát?

Minden beszólására azzal válaszolj, ami kiváltotta, szerintem az tán hat.

De azért nézelődj lakás után, - valahogy nem látok normális kibontakozást.

8 as vagyok kifelejtettem:

Szoval 10 eves volt amikor megis,ertem ilyen kis maganak valo apas kisegyerek, en is kolyok voltam (huszas eveimben jartam) es vegulis mindketten varomi feltekenyek voltunk egymasra:-))Aztan ugy voltam vele, hogy ez nem oke vegulis en vagyok a felnott nehogymar egy gyerekre legyek feltekeny es elkezdtunk baratkozni. Megszerettuk egymast es persze, volt h veletlenul beletapostam egyszer a kis lelkebe (nem direkt volt de ma is banom) es nem felejtem el h egybol elkezdett zokogni es bebujt az agy ala. Egyebkent az volt h vett nekem valami ajandekot de en azt hittem, h az aposomtol kaptam igy az o nyakaba ugrottam nem a gyerekebe:-)))

Sosem akartam gyereket szoval D szamomra egy ket labon jaro remalom volt, de sokat tanultam tole magamrol. Peldaul azt, hogy tudok en felelossegteljes felnott is lenni de olyan furi volt, hogy anno amikor kicsi volt, meg akart nezni valami 18 eveseknek szolo filmet en pedig mondtam, hogy ez kb kizart es 10 kor alvas van egyebkent is. Tok durcas lett, de megertette:-))

Aztan volt egy nagyobb konfliktusunk ami sztem magaval hozta a jelenlegi durcas helyzetet....szoval az volt, hogy 15 eves volt nekem valami bajom volt es sirtam, bejott utanam a szobaba es elkezdett olelgetni es meg akart csokolni:-)))Atyavilag kb azt is elfelejtettem h mi bajom volt, akkorat szokkentem mint egy hegyikecske es ebben a legrosszabb az volt, hogy nyugodtnak kellett maradnom ahhoz, hogy ne okozzak neki traumat. Tehat szepen akkuratusan elmagyaraztam neki, hogy ez miert nem fog letrejonni de ez ne vegye a kedvet, csak a sajat korosztalyaval probalkozzon.

Azota erezhetoen tavolsagtartobb lett, hallleujah:-))) Szoval probalj meg a sraccal kedves lenni, erdeklodo, talald ki mi a hobbija, beszelgessetek...minden gyerek szeretheto csak sok turelem kell hozzajuk, es ugy fognak hozzad allni ahogy te allsz hozzajuk. Tukrok:-)

Tartok tőle, hogy semmit sem tudsz csinálni vele. Nekem a feleségem "ugyanilyen". Teljesen más, de az alaptermészetük ugyanaz lehet.

Én már lassan 10 éve kínlódok vele, de eddig csak azt értem el, hogy ránkszállt az iskola. A gyerekeknek meg jó így, mert nem kell tenniük semmiért semmit, és saját cselédjük van.

De ha rájössz a megoldásra, akkor szólj nekem is.