Nem akarok szakítani, de közben a kollégám is képben van?

Szerintem a legfontosabb szerintem most az, hogy ülj le, tegyél rendet a fejedben és kérdezd meg magadtól, hogy amúgy neked tényleg bejön ez a pasas, vagy csak annyira ki vagy éhezve a figyelemre, kedvességre, hogy már ez is megfelel, mert kéznél van és ügyet vetett rád? Egyszer nekem is volt ilyen, és nagyon jót tett, hogy átgondoltam, mert aztán elborzadtam, mikor rájöttem, hogy nekem normális állapotomban eszembe se jutna egy ilyennel kezdeni, úgyhogy valamit sürgősen rendbe kell tenni otthon, hogy ne legyek ilyen elkeseredett.

Ez aztán az is lehet, hogy az otthoni szénádat rakod rendbe, vagy kilépsz a kapcsolatból és helyre teszed magad, csak az ne legyen, hogy egy szar kapcsolatban vagy és összejössz valami harmadosztályú pasival, azért, mert már az is jónak tűnik, mert ezt csak megbánnád.

A 3-as hozzászóló nagyon sok olyan dolgot mondott, amiben van valami igazság.

Nem tudom megmondani mit csinálj és nem is akarom. A többi ember aki mondja hogy szakíts vagy ne szakíts, a barátnőid, ők nem élték meg ezt, nem érzik a te érzéseidet és nem élik a te életedet, nem élik a kapcsolatodat sem az aktuális barátoddal.

Dolgok amik feltűntek:

- Féltél, hogy kutyából nem lesz szalonna, nem tudja feladni a régi életmódját: itt számít hogy mi volt az az életmód, ami számodra elfogadhatatlan. + Barátod nem tud senki miatt változni.

Ha szenvedélybeteg volt, nőcsábász, vagy drogdíler és ez nem tetszik, azt meg tudom érteni. Ha az a bajod az életmódjával, hogy 20-as évei elején egy visszahúzódó srác volt, a szüleivel élt, vagy nagykanállal kavarta a teát, akkor ezek nem súlyos dolgok.

Mi az amiből meg kéne változnia? Rohadtul nem mindegy, hogy valaki félrekefél például vagy csak az a bajod vele, hogy sokáig dolgozik, belefeledkezik a munkába.

-Érzelmileg labilis vagy és sokat veszekedtek az aktuális barátoddal:

Az hogy érzelmileg labilis vagy, nem a barátod hibája, hanem a tiéd. Valszeg az új csávód (igen, így fogalmaztam) mellett is érzelmileg labilis leszel, de amíg tart az újdonság varázsa addig bizseregni fog az alhasad és nem zavarnak a rossz tulajdonságai.

-Nagyon jól esnek neked a kedves szavak. Nem tudod mik a kolléga szándékai, nem ismered annyira, hogy megbízz benne. Nem kockáztatnál miatta...

Minden mondatban Te, Te, TE... úgy beszélsz a kapcsolatról, mintha csak rólad szólna. Csak a te érzéseid, csak a te szempontod, csak a te szórakozásod, a te jólétedről van szó.

Az, hogy érzelmileg labilis vagy és belátod magadról, ez egyrészt szép. Viszont ezt szerintem úgy is használod, hogy mentegesd magad. Kijelented magadról, hogy ilyen vagy és kész, mert valójában nem akarsz változni. Igen, ez egy kislányos tulajdonság. Rengeteg nő van így manapság. Tipikusan olyanok, akik mélységesen megvetik azt a férfit, akin egy minimálisan is látszik még a gyerekkor, de a saját maguk életében nem hajlandóak belátni, hogy egy bugyuta kislány szerepében vannak.

Nekem is úgy tűnik, hogy meg akarod keféltetni magad és úgy fogod forgatni a szavakat, hogy a barátod kiakadjon, mondjon vagy tegyen valamit, amin majd felhúzod magad és akkor elég indokod lesz, hogy lelépsz és lefeküdj mással.

Bocs, hogy ilyen keményen írok én is, de sajnos ezt láttam és a tapasztalataim alapján is ilyen tipikus viselkedést képzelek el a nőktől. Egyre több olyan srác van, akivel indokolatlanul szakítottak.