Túl maximalista és kritikus a barátom. Mit tegyek?

Már bocsi de mindig és mindenki elött magadnak kell megfelelned, a boldogságod magadból kell származzon nem pedig más elismeréséből.

Ha ő nem képes bizonyos dolgokat elviselni akkor is lehet megértő .... ha a ő neki mindig mindennek 100%ig ugy kell lennie ahogy ő azt elképzelni akkor komoly bajai vannak és nem alap egy hosszútávú kapcsolathoz, vagy akár családalapításhoz.

Viszont ha ezt te tűröd akkor hatalmas önbecsülési problémáid vannak amit meg kezeltetni kellene.

Kíváncsi lennék mennyire kritizál. Random is beszólogat, hogy van egy kis pocid, nem illik hozzád az a kiegészítő...stb, vagy csak kérdezel tőle valamit ezzel kapcsolatban? Esetleg megemlíted, hogy mész edzeni, és akkor mondja ki őszintén a véleményét?

Csak mert én párom például az utóbbi. Neki is MINDENRŐL megvan a véleménye, és igen határozottan elő is tudja adni. Ez neki is a maximalizmusa miatt van, ellenben engem sose kritizálna. Rajtam van egy kis felesleg, noha nem sok (156cm/49kg), és már mondtam neki, hogy veszek bérletet, mert találtam egy nekem tetsző edzést, mire teljesen kiakadt, hogy ne akarjak lefogyni, mert olyan jó alakom van, és mennyire nagyot nőttek a melleim is mostanság....stb. Viszont ha úgy mondom, hogy miket edzettünk, hol van izomlázam, akkor egyből azon kattog, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az edzést, meg milyen kiegészítést kéne mellé csinálnom, hogy megerősödjek...és erről képes órákon keresztül beszélni.

Én már kitanultam, mivel lehet leszerelni ilyenkor, ha megunom. Például, ha kettesben vagyunk egy szobában, elég jó taktika, ha leveszem a felsőmet, és hirtelen elfelejt érvelni. Vagy más hasonló kaliberű elterelés, esetleg humor, csipkelődés.

Egyszerűen legyél magabiztos, és tudd megkülönböztetni, amikor téged kritizál, és mikor beszél belőle a maximalizmus mindenféle lényeg nélkül, és tanuld meg elengedni.

Ne haragudj, de ha én szeretek valakit, akkor nem kritizálom egyfolytában, pláne nem a külseje, meg ruhák és kiegészítők miatt.. Ekkora hülyeséget, te jó ég.

Szerintem lelkileg nem stabil az az ember, aki még saját magának sem tud megfelelni soha, és mindig elégedetlenkedik, de lelke rajta. Viszont nehogy már téged is belevonjon ebbe és neked is lerontsa az önbecsülésed, mert ez hosszú távon nem vezet jóra! Sem rád, sem a kapcsolatotokra nézve!