Mit tegyek, ha beleszerettem a legjobb barátomba, de van párkapcsolatom?

Komfortot ad a mostani kapcsolatod, és szereted, mint embert, de nem vagy szerelmes, és nem tudsz férfiként tekinteni rá.

Van ellentmondás a leírásodban: te a barátoddal (szerelmeddel) akarsz lenni valójában, csak a félelem, hogy mi lesz veled, mi lesz az otthonoddal, felülírja a belső hangot, és inkább átvered magadat, meg a mostani párodat is.

Ha mindenképpen meg akarod tartani a mostani párkapcsolatodat (én nem tenném, kilépnék, függetlenül attól, hogy összejövök e a szerelmemmel vagy sem), adnék pár hetet a dolognak, leülnék megbeszélni vele, mi az ami nem működik, és hogyan lehetne ezen változtatni, és ha nem változik, szakítanék vele.

Fiatal vagy, megérdemled a legjobbat.

Én egy másik 76%-os vagyok:)

Szerintem a legnagyobb butaság lenne 23 évesen egy abszolút működésképtelen kapcsolatban leélni az életedet (az a kapcsolat, amelynek annyi az össz. pozitívuma, hogy megszoktad őt, és jó hazajönni arra, hogy ő van ott, mert az a "normális", nem működik). Ha még 53 vagy 63 éves lennél, akkor talán, de ilyen langyos pocsolyában ismerek olyan hetvenest is, aki megőrülne...

Az érzéseiddel nem tudsz mit csinálni, ez van, viszont a jelzésértéküket értelmezheted, és léphetsz, mert később, ha most ebben benne maradsz, akkor 28-29 évesen x gyerekkel, akármivel a "nyakadon" már csak egyre nehezebb lesz lépni. És szerintem nincsen annál ijesztőbb kapcsolati, érzelmi érzés (bocsánat a pongyola fogalmazásért), mint amikor fiatal nőként (7-8 év múlva is bőven az leszel még) rádöbben valaki, hogy kész, vége innentől kezdve ennyi az életem. Nincs szenvedély, nincs szerelem, nincs semmi, csak a két gyerek, meg a férjem, aki jó ember, és jó hazajönni hozzá, mert ő az otthon, a biztos pont. Félreéértés ne essék, nem vagyok álomvilágban élő, aki azt hiszi, hogy a kezdeti lángolás 50 évig eltart, viszont a lassú parázsú vágyódást fent lehet tartani. Te viszont már most ott tartasz, hogy a barátod személye egyáltalán nem érdekel téged. Mi lesz 5 év múlva? 10 év múlva? Ha tiszteled őt és magadat is valamennyire, akkor megadod mindkettőtöknek a lehetőséget, hogy valódi kapcsolatban élhessetek olyannal, akit tényleg szerettek, és akivel tényleg működik. Most kaptál erre egy vészjelzést.

Szia.

Nem bántásképp de szexuális vonzalom hiányába inkább lakòtársak vagytok mint egy igazi "szerelmes pár".

Sajnos ismerek pár ilyen nőt aki az otthoni komfortérzet, a megszokott életvitel miatt marad együtt a párjával úgy, hogy már belátta, hogy ez sosem fog működni köztük. 4 év után már nem akarta az egészet eldobni ìgy húzza amíg lehet. Az évek alatt lévő minimális együttléteknél még egy gyerek is lett. Ezt a nő szerette volna, de az otthoni helyzetet nem oldja meg. Érdekes mòdon olyan lépésre vár, hogy a párja szakítson vele, így nem fog nagyobb fájdalmat okozni mintha ő mondta volna ki.

Jobban teszed ha időben lépsz. Főleg ha a párod is tudja, hogy ez köztetek ilyen szempontbòl nem a legjobb már, és nem tudtok mit kezdeni vele.

@:9

[link]