Kerültetek már padlóra az miatt, hogy anyagi okok miatt nem tudtok kilépni egy párkapcsolatból? Mit tegyek, hogy lépjek?

2. vagyok, és valóban nem vagyok a cipődben, mert 18 éves korom óta külön lakok, eltartom magam, és nem szorulok rá senkire.

Azzal költözök össze, akivel együtt is akarok élni, és nem azzal, akivel a muszáj összehoz.

Részben egyet kell értsek a kettes versenyzővel. A nyugtatók nem fognak helyetted eljárni dolgozni. Az életed te tudod rendbetenni és nem más. Nem tudod hogyan kell? Tanuld. Én anno, mikor elindultam Borsodból Pestre huszonévesen, ugyanilyen életképtelen voltam. Nekem már középiskolás koromban nyugtatót írtak fel, mert gyomorfájásom volt a szorongás miatt. Elkezdtem szedni, aztán azt gondoltam, fiatal vagyok ehhez. Baráti segítséget kerestem és elindultam vmi felé, de leginkább onnan el. Féltem? Nagyon. Szorongtam? Rettenetesen. Hittek bennem, bátorítottak? Kicsit sem. Kemény volt? Nagyon. Megbántam? Soha, egy percig sem.

Ez nettó önsajnálat, amit leírtál. Az életed senki nem fogja helyetted élni, és amíg mások döntenek helyetted, az soha nem a te döntésed lesz.

Anyagilag végülis én is bele vagyok ragadva egy kapcsolatba - közös ház, excsajom lakik ott, de nem hajlandó az én részemet se megvenni, se eladni a házat és osztozni, így meg nem tudok saját kecót venni.

Szerencsére egy rokonom befogadott időlegesen, úgyhogy el tudtam költözni, igaz egy kanapén alszok hónapok óta, de inkább ez, mint hogy együttéljek az exasszonnyal :D

Amúgy pánikbeteg is vagyok.. :D

Aki ennyire instabil és szét feszíti a kétségbe esés az fusson. Délelőtt, délután annyiszor ahányszor csak érzed leterítenek ezek a negatív hullámok. Úgy fuss mintha beleakarnál halni nem kell tartalékolnod az energiáid hanem add ki. Amikor pedig összeomlassz és eléred a gödöralját kisírod magadból. Utána tudsz majd előrelépni.

A párod hagyd békén, neki is adj teret ezzel és legalább vedd emberszámba! Vigyázz rád, óvna és ő ad házat és ételt neked! Igenis vedd emberszámba hisz ő is azt teszi veled! Annyi ember van aki csak él egymás mellett és szarik bele de ez az ember a rosszban is melletted áll!!!

Kérdezd meg magadtól te mit tettél idáig, az elmúlt pl 3-4 hónapban a kapcsolatotokért? Ne szidd hanem a beszélgetésben azt lásd nem a balhé a lényeg hanem a kommunikáció. Neked azt rosszak az érzéseid mert a sok rosszat hagyod kivetülni.

Fuss és amíg nem jutsz ki ebből normális legyél vele. Ha elkezded magad építeni akkor pedig igenis tegyél le az asztalra te is a kapcsolatotokért ha úgy érzed ő amúgy egy jó ember!

Ha pedig kiadod magadból keress egy bármilyen munkát, ha normális fizetést tudsz érte kapni az a legjobb ha nem akkor mellé egy esti okj-s képzést is csak haladj az önálló kereset és a saját lakás felé!