Miért ilyen velem?

Másfél éve vagyunk együtt, havonta egyszer találkozhatunk külső okok miatt. Ő a legdrágaságosabb lány a világon akit majd feleségül szeretnék venni.

Sajnos rengeteg konfliktusunk volt, súlyos viselkedési zavaraim vannak (a terápiám hamarosan kezdődik - Az Ő kezdeményezésére és a beleegyezésemre), Ő is eléggé befolyásolható sajnos (családja meg a barátnői képesek ellenem beszélni és csak az tartotta vissza a szakítástól, hogy szerelmes belém és nem képes nélkülem élni), de sajnos én is. A Kincsem bármire be tud folyásolni engem kb, mert nem akarom Őt elveszíteni és Szeretem Őt.

Volt mostanában egy hatalmas stressz, ami miatt életveszéllyel kórházba került, majdnem meghalt, én pedig rosszul reagáltam le és azóta se tudom magamnak megbocsátani.

Hatalmas bajunk, hogy bármi ami a múltamban kudarcként lett megélve, kényszert érzek arra, hogy bármi áron újraírjam, átírjam a múltat. Például el akartam Vele játszatni, hogy az intenzíven van és én meg ott vagyok Vele és fogom a kezét, átélnénk, hogy EZÚTTAL ott vagyok. A másik pedig, hogy mivel nélkülem ment nyaralni, kényszerűen azt érzem, hogy én is el akarom ugyanoda vinni, elfeledtetve hogy valaha isbkint volt, hogy az első élménye velem legyen, hogy bármi ami jó, hozzám kötődjön és értékes legyek mindkettőnk szemében.