Mit tegyek, ha úgy érzem, már nem szeretem a barátom, de nem tudom eltartani magam? 20L

Tudom, elsőre bicskanyitogató kérdés,de ne támadjatok kérlek nagyon! 3 éve vagyunk együtt. Kezdetben minden tökéletes volt,aztán egy év után elkezdtek jönni a gondok. Undorító dolgokat művelt a hátam mögött. Én, mivel halálosan szerelmes voltam, minden lépését megbocsájtottam,közben lelkileg egyre inkább leépítettem magam. Ilyen téren azóta megváltozott,a tüske mégis bennem maradt. Már nem tudom őt úgy szeretni, úgy nézni rá mint régen. Pár hónapja összeköltöztünk. Én jelenleg főiskolán tanulok, mellette dolgozok. Nem elég a pénzem arra, hogy egyedül fizessek egy albit,a kajámat, a bérletemet, a számlákat,ruházkodás...stb A szüleim közül csak anyukám él,ő nem tud anyagilag támogatni. Depressziós vagyok,(egy kamaszkori történés adta meg az alapját) és naponta többször eszembe jut az öngyilkosság gondolata. Teljesen magányos vagyok. Nincs kihez szólnom. Úgy érzem, már nem szeretem, a hiányának a gondolata mégis megrémiszt és könnyeket csal a szemembe. Nem érdeklik az érzéseim,sosem kérdezi, hogy vagyok, nem tudok vele beszélgetni, többnyire hazajön, bevágja magát a gép elé, és hajnalig ott van. Közben én megőrülök a magányosságban. Szeretném őt szeretni, de nem lehet,nem tudom. A legkisebb dolgai is felidegesítenek. Nem csalnám meg soha, de mostanában eljátszok a gondolattal,hogy mással vagyok. Sok férfi próbálkozik nálam... De valami hozzá húz. Legszívesebben meghalnék, csakhogy kijussak ebből a helyzetből. Sokszor úgy indulok el otthonról, bárcsak elcsapna egy autó, akkor nem okoznék fájdalmat senkinek sem az öngyilkossággal. Próbáltam már vele beszélni, sírtam, mondtam szépen de csak gúnyolódik rajtam. Érzelmileg semmi nem érdekli. Nem vesz komolyan. Nem tudom mit tegyek.