Nők, hölgyek! Ebben az esetben a párotokkal maradnátok?

Szerintem engedd el ezt az egészet.

Ha már így állsz hozzá, valszeg a feleséged is érzi.

Tényleg az lenne a legtisztább, ha leülnétek, aztán elmondanád, hogy neked ez az egész nagyobb teher, mintha eljárna valakihez. Nem jelenti azt, hogy már nem szereted, de jobb lenne, mindkettőtöknek.

Fektessétek le a szabályokat, aztán kész, de ezt csak akkor vállald be, ha meg tudod magad emberelni és soha nem fogod a fejéhez vágni. Nem te leszel az első ember, aki így él a feleségével, én is tudok egyet. Lelépni meg csak a szex miatt nem fog, főleg ha kap egy ilyen lehetőséget. Ha egyébként normálisan dolgozol, szereted meg foglalkozol a családdal, akkor tuti hogy nem lesz gond.

No para!

Én nem azért hagynálak el, mert nem áll fel, hanem azért, mert nem vagy képes megerőltetni magad. Ismered a lehetőségeidet? Akkor használd ki őket, tegyél meg mindent, hogy helyre jöjjön a dolog.

Probálkoztál kicsit, és nem ment, brühühü. És feladod. Számomra ez a taszító.

Amíg nincs az, hogy MINDEN létező dolgot megpróbáltál a helyzet javítása érdekében, addig nem kéne feladni.

De az, hogy feladod, mert eleged van... gyenge kifogás. Neki is szar érzés, mert azért az, hogy az ujjaddal/nyelveddel/segédeszközzel kielégíted, egyáltalán nem ugyanaz, mint hogy normálisan szeretkeztek. A szex egy nőnek, aki szereti a párját, nem csak ennyiből áll, hogy valamilyen módon legyen kielégítva és orgazmusa legyen. Az orgazmus a hab a tortán.

De ha eleve így állsz hozzá, hogy nem megy, és látszik rajtad, hogy csak úgy próbálkozol, hogy közben már elásod magad, persze hogy nem lesz semmi sem újra a régi.

Én párom két évig járt orvostól orvoshoz, és pszichológustól pszichológushoz merevedési gondokkal. Eleve volt egészségügyi gond is, amit nem volt ám könnyű megtalálni, mert nem tipikus dolog volt. Pszichológusból se mindegyik túl hasznos.

Végül az egészségügyi romlás okozta merevedési zavar okozott nála olyan súlyos pszichés merevedési zavart, amit körülbelül fél év terápiával hoztunk helyre. Én is be voltam vonva részben.

Én nagyon szeretem a párom, és bárki aki tudott erről, csak azt mondta hagyjam el, mert szex nélkül nincs élet, de ő nekem a TÁRSAM, és nem fogom emiatt cserben hagyni.

Nem azt mondom, hogy néha néha nincsenek még gondok, de már működik, és ő is boldog, mert neki is van végre sikerélménye, amit te is említettél. Én emiatt nem hagytam volna el, csak ha feladja, annak ellenére, hogy nem tett meg mindent. Ne add fel, nem biztos, hogy nincs segítség. És őszintén beszéljetek erről a feleségeddel, muszáj, hogy őt is bevond ebbe, nem zárhatod ki.

De nem értem, hogy akkor most mit vársz? Feladtad, oké, fiatalemberként örökre lemondtál a szexuális életről mert lusta vagy, oké. Azt mi nem fogjuk tudni megmondani, hogy a feleséged mit fog tenni, ez gondolom egyértelmű.

Akkor mi a kérdés tulajdonképpen?