Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van az, hogy a legtöbb nő áhítozik az abszolút rendes férfi után, de amikor rátalál, egyszerűen nem tud mit kezdeni vele és már TÚL RENDES lesz neki?
Biztos hogy nem vagyok én sem tökéletes, és biztos vannak hibáim, ezt nyomatékosan hangsúlyozom, mert nem nagyképűségből fogom mindezt lerni, de itt névtelenül lehet és nem kell attól félnem hogy hazugságnak fog tűnni. Komolyan segítséget kérek. Tudni kell rólam, hogy a párkapcsolataimban mindig a lehető legnagyobb tisztelettel és odaadással törődtem a barátnőimmel, nem túlbabusgatva és anyakán lógva, de korrekten és csak akkor mentem tovább párkacsolatba, ha szerelmes lettem. Kedves és rendes szoktam lenni, nekem ez természetesnek tűnt eddig, és az ez nagyon be is jött a lányoknak (18-24 év közöttiek) Jól esett amikor lelkesen odavoltak, hogy szerintük 'milyen főnyeremény' vagyok, és hogy hihetetlen, végre végre egy abszolút rendes pali... de utána feszélyezni kezdte őket, sőt kimondottan zavarni hogy rendes vagyok!!! Tudom hogy röhejesen hangzik de már sokadik kapcsolatom megy gallyra rövid, pár hónapos együttjárások után, és kezdek kiábrándulni ebből az egészből, kimondottan olyan lányokat választottam mindig akik normálisak, nem "plázakurvák". Előszőr azt hittem, csak kifogás hogy TÚL RENDES vagyok, és valami másról van szó, rámunnak vagy hasonló. De egész nap aktív vagyok, szeretek heccelődni a haverokkal és évelődni a párommal, sportolok is és mindig valami újat próbáltam kitalálni, programokat szervezni... ami szabadidőm van, abból igyekeztem egészségesen mindig anyni időt fordítani a barátnőimre amennyi kell és nem is túl sok vagy túl kevés... spontán jött, de ha éppen magányra vágytak megadtam, ha arra vágytak hogy ottlegyek mellettük, azt is megadtam. Néha persze volt olyan hogy nem értem rá, de ez 5 alkalomból ha 1-er fordult elő, szerintem ez mindenkivel megesik, nem várakozhatok vigyázban a barátnőm bejárati ajtaja előtt, de így is, szinte mindig ráértem, nem is arról volt szó hogy hanyagoltam volna őket, és olyat se kaptam soha hogy unalmas lennék.
De akkor mi a baj??? Tényleg létezhet ilyen indok, hogy TÚL RENDES és ezért inkább szakítsunk??? Ha az első pár hónapban ennek kimondottan örülnek, akkor ez mi, ti nők vágytok arra hogy belétekrúgjanak, lekezeljenek???
Már nem tudok mire gondolni, mert egyszerűen nem értem, és a legrosszabb hogy a válasz is őszíntének tűnik, éppene zért keserít el. Gondoltam volna, talán szexuális teljesítményemmel van gond, de kérdeztem másokat és nincs baj velem, többszőr is kívánom a szexet, méret 18 centi, amiről megint úgy tudtam eddig hogy pont jó. Gynegéd vagyok de azért rendesen beleadom magam, szóval szex nem lehet, meg a jókedvet utána már nem lehet színlelni szerintem, szóval ez sem lehet. Átlagos külsőm van, semmi extra de nem vagyok ronda, szóval ez sem lehet indok. Itt tényleg azzal van gond, hogy TÚL RENDES vagyok, de basszus, ez nekem röhejesen hangzik, hogy lehet ez baj????? Nem vagyok szent és tökéletes sem, és nem is akarok annak tűnni, nem is vártam el soha lehetetlen dolgokat a párjaimtól, mert ha nem úgy szerettem volna, amilyenek akkor nem folytattam volna a randevúk után, csak úgy ha nem akarok bennük változtatni, mert úgy tetszenek. Egyszerűen enm értem!!!!
A kérdésem tehát: Miért panaszkodnak a nők hogy nem találnak egy rendes srácot, és ha megtalálják és minden jó akkor miért dobják el????? Ha minden klappol nem vagyok se túl rámenős de ugyanúgy tutyi-mutyi tejbetök sem, ha a szex után is látom hogy feldobottak és kielégűltek, akkor mi kell még???? Miért hátráltok meg ti nők ha teljesül a vágyatok?
És nem magamat akarom fényezni és tökéletesnek beállítani, mert ez anonim, névtelen, és amúgy sem vagyok hibátlan, csak nem olyan hibám van ami a párkapcsolatban jönne elő. Ez kéne, valami kapaszkodó, valami hiba?? A barátnőim is mindig, mintha összebeszéltek volna, állandóan ezt hozták fel, hogy TÚL RENDES vagyok. Ez engem dühít, és szerintem titeket is zavarna ha több év alatt már tizensokadik lánnyal menne gajra a kapcsolat. Több randi után jöttem össze velük, szűrtem is ha olyan lány volt akivel nem illettünk össze... szóval nem értem. Komolyan kérek valami segítséget hogy ez miért van, mert nem tudom mit kéne tennem, kurvaként kezelni őket????? Szenvedni akarnak a nők????
válasza:Szia, huh, feladtad a leckét... Én azzal magyarázom a problémát, hogy a kultúránkba nagyon beette magát a románc-mítosz, meg a "machó-ideál"... Ez a gender (társadalmi nem) felfogásra vezethető vissza, meg egyfajta téves szerelemfogalomra, mely (mint a nyelvünk is) összemossa a szenvedÉSt és a szenvedÉLYt. Tehát sokakban olyan tévképzet él, hogy az igazi szerelem az egy pusztító, egóeltompító, dominancia-alávetettség viszonyokra épülő valami. Én is fogom a fejem - 27 éves feminista nőként - amikor azt hallom a nőktől, hogy egy amúgy nem megfelelő, megalázó kapcsolatban maradnak, mert "olyan nehéz olyat találni, aki jól néz ki" vagy "mert olyan jó az ágyban" stb. Én ezt próbálom a nők önértékelési zavarával magyarázni, de ugyanakkor sok, a Te problémáddal küszködő sráccal találkoztam már.
Én azt mondom, nem csak úgy lehet érdekesnek, izgalmasnak lenni; hogy "kurvaként" kezeled a nőket, ez számomra elítélendő viselkedés, ha nincs benned ilyen hajlam, még inkább kár lenne "rájátszani". Remélem, megtalálod a párod! Sok sikert!
Hypathia
válasza:Igen, szenvedni akarnak! :S Ha meg szenvednek, akkor nyugalomra vágynak!... De nem mind, csak a "nehezebbek". Olyan fura az élet: mindig vágyakozni "kell" vmi/vki után, és ha megkaptuk, egy kicsit élvezni azt/őt, majd új után nézni. Sajnos bizonyos szempontból én is ilyen vagyok. Olyan, mintha a várakozás vmire/vkire sokkal több boldogságot adna, mint a birtoklása, mert az utóbbi egy idő után már nem elégít ki. Sok ezoterikus könyvet olvasok, mert hiszek abban, hogy ebben a mai világban már olyan fokra jutott a szenvedés és az önpusztítás, hogy a saját vesztünkbe rohanunk, ha ezt így folytatjuk tovább. Az emberek mind furák!, és a média csak tovább növeli a káoszt a fejekben. Gondolj bele: a tv-ben minden (kezdve a reklámoktól!)arra nevel, hogy ne elégedj meg azzal, amid van, hanem a legjobbat akard, mert megérdemled, és aztán cseréld le, amilyen gyorsan csak tudod. Ez a fajta butítás abszolút beköltözött az emberek mindennapi életébe, és már nem csak a tárgyaikra, de a kapcsolataikra is ránehezedik.
A legnagyobb gond talán, hogy a legtöbb ember nem is tudja, mire vágyik igazán... Meg a helyét sem találja a világban. Ha körülnézel ezen az oldalon, észreveheted, mennyi az olyan nő, aki - a saját állítása ellenére - szeret szenvedni. Gáz kapcsolatban él, és itt kér tanácsot, holott ő is tudja, hogy a megoldás az lenne, hogy kilépjen belőle. Ezt mégsem teszi meg, és sztem azért nem, mert vhol mélyen nagyon is szüksége van arra a kapcsolatra. Leköti a gondolatait, rágódhat rajta, és addig sem kell más, fontosabb dolgokon gondolkodnia. Az emberek jelentős része imád panaszkodni. Olyan, mintha a lételemük lenne. Szinte mindenkinek vannak olyan történetei/sérelmei, amelyek évekkel ezelőttiek, mégsem tud túllépni rajtuk, és vmiféle belső kényszer hajtja, hogy újra és újra elmesélje másoknak, és ezzel csökentse a feszültségét.
Tehát: van bennünk vmi, ami szereti a szenvedést. Erről nagyon szépen ír Eckhart Tolle az Új föld című könyvében.
Azok a nők, akik azért szakítanak veled, mert túl tökéletes melletted az élet, alapvetően még nem boldogok, és éppen ezért nem is tudnak veled mit kezdeni.
Igazán tanácsot adni nem tudok, ... de az nem volna hülyeség, ha elolvasnád az előbb említett könyvet. Nagyon hasznos és sokat lehet belőle zanulni az emberekről!
válasza:Te egy rendes, kedves, aranyos fiú vagy, akit szeretni lehet. De kérdem én, egy fiatal lánynak, csak pusztán a szeretetre van szükség?Hol van a szerelem?Talán hiányoznak belőled azok a dolgok, amelyek a nőkben szerelmet gerjesztenek. Tudom azt, hogy a páromat miért szeretem (figyelmes, intelligens, vonzó, jó az ágyban, humoros, nőként kezel), dehogy miért vagyok belé szerelmes, azt nem tudnám leírni, mert megfoghatatlan mégis van. Itt van a lényeg, hogy az eddigi barátnőid a szerelmet nem találták meg, talán egyszer eljön az az ember, aki felfedezi benned. Egy nőnek nem elég egy "rendes" fiú, a nőnek szerelem kell, ami olyan dolgokat hoz ki belőle, amiről álmodni sem mert. Nos, ez az én véleményem.
Szerintem azért nem jönnek most még össze a dolgaid, mert nem a megfelelő személyeket találtad meg.
Sok sikert, hogy megleld!
Petranova
válasza:rossz csajokat fogsz ki, sajnálom, mert tényleg rendinek látszol. de sok csajnak az ha körül ugrálják öket nem jön be elejinte jo de egy idő után fárszto. lelkileg
Probáld meg h annyit adsz amennyit kapppsz
válasza:Mind a négyőtöknek köszönöm a választ!!!
Visszafelé haladva, a negyedik válaszolónak: azért vagyok igazából tanácstalan, mert soha nem ugráltam körbe egyik barátnőmet sem, hétköznaponként nem volt külön rendszer arra mikor találkozzak velük, volt hogy sűrűbben ráértünk mindketten, volt hogy akár 3 nap szünet is becsúszott. Már csak a szabadidőm miatt sem tudtam volna mindig a nyakukon lógni, arról nem is beszélve hogy nem is akartam. Pontosan tudom milyen folytogató tud lenni ha zsonganak a másik körül.
Ami szabadidőm volt, az baráti társaság és barátnőm között normálisan oszlott el szerintem. És ők sem vonakodtak, egészen a legutolsó pillanatig nem láttam hogy bajok lennének, pedig minden mást, még a legkissebb rossz kedvet is kiszúrtam ha volt. :S
---
A harmadik válaszoló, Petranova, igazad van és tudom is hogy valamit nem tudhattam megadni, mert ha boldogok lettek volna, akkor nem hagynak el. De egyszerűen nem tudok rájönni miben kéne változtatnom???
Má mint, ennyi alakalom után tudom, hogy a hiba bennem van, nem hiszem hogy ez pechszéria lenne csak, és sz*r érzés ez a tehetetlenség. Boldogtalanok, és lehet hogy pofonegyszerű lenne az oka, csak nem tudom mi és már mindent átgondoltam, utóbbi 4 évem végig ilyen volt szóval volt időm rágódni ezen. :S Három és fél hónap volt eddig a maximum, a leghosszabb kapcsolatom. És tényleg nem vagyok egy nyámnyila gyerek, nem is töketlenkedek de nem is avgyok macsó típus, egyszerűen vagyok valaki, és ezt a képet mutatom már a legelején. Randizással nincs gondom, de nem tudom ez szerencse-e, mert hiába jövök összen könnyen velük ha nem tudom megtartani őket hosszú távon. Elég ostoba és tehetetlen érzés.
---
A második és első hozzászolóval is egyetértek, bár rossz belegondolni, mert megjátszani tényleg nem akarom magam. Eleve, én is arra vágynék hogy ha már együtt vagyok a párommal, akkor azért szeressen aki vagyok, tehát ne egy felszínes szerepet. Viszont baj van velem, ha ennyire nem működik, és ahogy Petranova is mondta az biztos hogy nem boldogok mellettem, mert ugye akkor miért hagynának el. :S
Nem tudom, négy éve ez megy, és kezdem azt hinni hogy én vagyok akit nem lehet szeretni... ennyire nem választhatok mindig rosszul, amikor kimondottan a normális és kedves lányok a zsánereim, és még ha csalóka is lenne... akkor is, ott van egy csomó pár, akiknél döcögős és problémás akapcsolat, mégis 4-5 év mire különválnak. Arról nem is beszélve, hogy mindig velem szakítottak és nem fordítva, szóval már csak ezért is bbiztos hogy velem van baj. Egy csettintésnyi idő alatt szinte, mintha valami ultimátumot kaptam volna időközben, hogy változzak meg valamiben, és mivel nem ment ezért kész, szakítás. De soha nem tudom meg hogy mi volt a baj velem, illetve mindig ezt kapom magának indoknak, hogy TÚL RENDES. Ennél nem tudom lehet-e rosszabb indok, néha már azon nevetek kínomban, hogy jó lenen egy "bunkó vagy", "állandóan anyakamon lógsz", "túl magas vagy" vagy hasonló okot kapni, bármit csak ne ezt.
Áhh, rászabadítom itt a gyakorikérdések.hu-ra a bajom, ellnézést. Részben akkor már válaszoltatok, bár elég lehangoló ha tényleg az kell a nőknek hogy kaparjanak. :S Arra ott vannak az elején a randevúk, mindkét félnek, nem? :S Mindenesetre köszönöm a válaszokat, szerintem ezt még egy jó ideig emésztenem kell majd, mert most az utolsó szakítás után nem sok kedvem van újra nyitottan fogadni bármilyen közeledést. Csak akkor most remetének lenni, az sem jobb remény.
A közben író kommentelőnek: igen, gondoltam arra is hogy unalmas voltam-e... szóval, itt most persze, próbáltam összeszedni a történteket, és ez így dilettánsan hangzhat, de nem vagyok ilyen rendzsbályokba zsufolódó pacák, és életerősnek is tartom magam, szóval nem tudom... tudom hogy a rendes unalmas is lehet, de ezt nem tudja kompenzálni az, ha közben programokat szervezünk, ha ökörködünk, ha nem egyhangóan telnek az esték? Sűrűn volt hogy geyikünknem nem volt kedve kimozdulni, ezért otthonmaradtunk... de azért feltaláltuk magunkat, és most nem csak az ágyra gondolok, de az esték sem uyganúgy teltek, volt hogy DVD-ztünk, vizsgáknál közös tanulás... a négy év alatt volt olyan lány aki művész volt, sok időt töltött a rajzasztala felett amiért ritkán mozdultunk ki otthonról, mert folyamatosan kellett foglalkoznia a rajzokkal. De még vele is, akkor nagy beszélgetések, barátok áthívása, DVD-zés... szóval nem tudom.
De ha igazad van, ha mindenenk ellenére is unatkoztak, akkor ezt lehetett volna mondani indoknka, nem? Már mint, a szakítás soha nem kellemes érzés, de akkor legalább őszíntén elmondani mi volt a baj. Márha ez volt... igazából már semmit nem tudok kizárni, csak meglepne ha épp unatkozás lett volna agond... azért olyan hogy semmit ne csináljunk, nem fordult elő egyikükkel sem.
válasza:Azt nem irtad le, hogy hány éves vagy!
Nekem bejönnél, ha tényleg ilyen vagy! :)
Én mindig egy rendes csávót kerestem....Nekem nincsen velük bajom, de tényleg....Bár az is nagy igazság, hogy mi nők mindig a rossz fiúkba szeretünk bele, akiknek tutira nem kellünk komolyan, vagy akik megcsalnak, stb.
Ez ilyen Murphy-törvénye!Én pl. vonzom a kemény vállaposokatm legyen az rendőr, határőr, vámos, katona, stb.
Akarva, akaratlanul ilyenekbe botlom. És hát ők sem túl jó fiúk.
Úgy látom, hogy kell nekünk néha, hogy lekezeljenek, hogy tudjuk, a pasi hordja a nadrágot. Vagy szexben , hogy átvedd az irányítást, vágj oda a falhoz, légy te a vezető!
bagatel
Köszi! :) 21 éves, de még jó ideig nem fogok ismerkedni, részben most utolsó szakítás amúgy is friss, na meg ha ennyire nagy baj van velem, akkor előbb jó lenne rájönnöm hol hibázok mielőtt újra nyitnék.
De te már a sokadik vagy, aki azt mondja a nőknek ez kell, hogy lekezeljék. De ha erre nem lennék képes? Mármint, ha már szeretek egy lányt, akkor nem azért szeretem hogy rosszul bánjak vele, érted.
válasza:Nem, nem, nem és NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM!!!!
"Úgy látom, hogy kell nekünk néha, hogy lekezeljenek, hogy tudjuk, a pasi hordja a nadrágot. Vagy szexben , hogy átvedd az irányítást, vágj oda a falhoz, légy te a vezető!"
Ettől majd' elhányom magam! Kell a fenének, hogy lekezeljék, és ha egy nő ettől mégis jól érzi magát, az súlyos önbizalomzavarban szenved!
Más az, ha egy pasi vonzó, határozott személyiség, aki tudja, mit akar; és más az, ha a nőt elnyomó, mindenáron parancsolgatni akaró, férfiasságát a nő feletti uralmával azonosító erőszakos vadbarom!!!
Továbbá: Más az izgató, szenvedélyes, aktív, változatos, stb. szex, és más az erőszak és a szenvedély hibás összemosása!!! Engem próbálna egy pasi falhoz vágni, asszem megnézhetné magát, mindenre számíthatna, csak arra nem, hogy felizgulok. :P
És azt hiszem, megtaláltam a problémád okát:
..."elég lehangoló ha tényleg az kell a nőknek hogy kaparjanak. :S Arra ott vannak az elején a randevúk, mindkét félnek, nem? :S" Hibás, hibás, és hibás hozzáállás! A langyosvizet kevesen szeretik. A kapcsolat nem úgy működik, hogy randevúzunk, meghódítjuk egymást, aztán meg vagyunk! Az tartja izgalomban a kapcsolatot, ha a pasim több hónap, több év után is imád, csodál, szemlátomást odavan értem, érezteti, hogy kivételes nő vagyok számára, lenyűgöző hatást teszek rá, megfelelő pillanatban - nem csak ágyban - szerelmet vall, "udvarol", "puncsol" vagy fogalmazzunk ahogy tetszik, lényeg, hogy nem vesz unottan természetesnek, hanem rendszeresen érezteti, hogy örül, hogy vele vagyok! CSerébe persze belőlem is hasonló reakciót vált ki, én si élvezem, ha tetszem neki, ha lenyűgözöm, és ami engem illet, nem vagyok egy angyali személyiség, de kellő rajongástól igazán kenyérre lehet kenni, és ezt a pasim jól tudja. Na Neked is magadévá kéne tenned valami hasonló hozzáállást. Nem csak egy hónapig kell udvarolni!!!
Hypathia
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!