Normális, hogy emiatt szakítottam a barátommal? Mit kellett volna tennem?

Hulyesegen porogsz, akkor a felesegem is kitartott, sőt akkor nekem nem is lenne jogom hogy legyen családom.

Esküszöm idióta vagy, a pénzen rugozol elméleteket gyartasz ahelyett hogy olyannal lennél aki szeret.

Jaj!! Kitartott?! Hát ez valami súlyos fogalmi tévedés!

Kitartott az a nő, aki a jó megélhetése érdekében egy pénzes pasival rendszeresen lefekszik, de a leglényegesebb eleme a kitartottságnak, hogy a nő semmilyen érzelmet nem táplál a pasi iránt! Ma ezt Sugar daddy-Sugar baby kapcsolatnak nevezik, és meglepően sok egyetemista lány így oldja meg az egyetemi évei alatt az anyagi gondjait.

Az, hogy a szerelmi társad, a párod megengedheti magának, hogy ajándékokkal kényeztessen, éttermekbe vigyen, ennek semmi köze a kitartottsághoz! Ezzel is kimutatja az érzelmeit, a szeretetét. Jólesik neki, hogy adhat.

Szerinted nem létezhet olyan, hogy ő jólelkű? Úgy ismerted meg, hogy az ajándékokért, az éttermekért ellenszolgáltatást várt?

Mit mondott az a szerencsétlen fiú, hogy elhagytad?

Nagyon gyorsan írj neki, vagy hívd, és mondd meg, hogy tévedtél!

Vagy nem is szereted, és csak ürügy, amit nekünk mondasz?!

Ha meg szereted, de mindenképpen szükséged van valami lelki támaszra, akkor gondolj arra, hogy az egyetem után összeházasodtok, és annyi inget vasalsz, annyi ebédet főzöl, és annyi gyereket nevelsz, amivel visszafizeted a kölcsönt. :D

Háffigyelj... ha úgy gondolod, hogy ő csak megvett téged, akkor no problem.

Vagy persze ha te nem szeretted, akkor sem gond, hogy a "pénze ellenére" is ott hagytad.

De ha szerettétek egymást, akkor ezt bizony elrontottad, de nagyon.

Szerintem sem tetted jól. Exed azért halmozott el mindennel, mert szeret. Mint írták is, más életszakaszban vagytok, de ez ideiglenes állapot. Ahogy felnősz, munkát vállalsz, neked is lett volna pénzed, éa idővel kiegyenlítődtek volna a dolgok.

Nálunk pont fordítva volt, nőként nekem van saját keresetem már évek óta, és jól is bánok a pénzzel. Párom a második diplomájáért tanul, így sokszor volt, hogy én fizettem, ő pedig csak apróságokat vett, de hálás voltam értük, mert próbált foglalkozni velem. Most, hogy már ő is dolgozik a diplomamunkája mellett már gyakrabban hív meg, mert megteheti. Annak idején mi is átbeszéltük, és mondtam, hogy nem gond, hiszen változik ez majd, addig meg ne aggódjon ezen, érezzük jól magunkat. Nyáron már rendes munkája lesz, szakmájában (most is szakmában van, de diákmelósként, így töredékét kapja a rendes fizetésnek), akkor már a többszörösét fogja keresni annak, amit én. Én is tervezek egy munkahelyváltást, illetve agyalunk külföldön is, mert ott jobban megfizetik a szakmánkat, onnantól pedig nem lesz ilyen durva anyagi gondunk.

Szóval a különbség, hogy mi mindenáron meg akartuk oldani, és ezért engedni tudtunk, tudunk a büszkeségünkből, mert a kapcsolatunkat többre tartjuk. Ezen kéne elgondolkodnod, illetve ha nem égettél fel minden szálat, akkor esetleg komolyan elbeszélgetni a kompromisszumokról, részéről is (olcsóbb programok, ajándékok).

Te tök ostoba vagy, már ne is haragudj... ö nem.eltartott téged, hanem szeretetböl! költött rád, és ezt meg lehetett volna beszélni felnött emberek modjára, nem kidobni ilyen miatt.

Az aranyáso nö is szar de te sem vagy jobb. Amig nem.hisztized ki ezeket a dolgokat hanem önként adja, addig mit problémázol?

A párom tízszer annyit keres mint én, igy alap hogy elvisz ide oda, meghiv kajálni stb, de azért teszi mert szeret és velem akar élményeket sze r zni, nem a gazdag Marissal.

Amit pedig én adni tudok neki (ebéd szerelem, kis aproságok) nagyon értékeli, de nem vár el semmit, söt, azt mondja, sporoljak csak.

Nem,nem normális..de azt biztosra tudom,hogy nem szereted,mert akkor ezért nem hagyod el!

Egy kapcsolat nem arról szól,hogy kinek mennyi pénze van. Vagy hogy kitartott e vagy nem,mert ezzek csak kűlsőségek amihez senkinek semmi köze csak is a két embernek aki kapcsolatban él.

Engem nem zavart volna,mert tudnám,hogy tanulok,majd idővel visszonoztam volna. Addig meg örűlnék,hogy egy pizzára is meghìvhatom.