Ezek után szerintetek is rossz ötlet lenne tovább próbálkozni, ugye?

Sziasztok!

Van egy lány akivel jó barátok vagyunk kb. 1 éve. Sokszor órákon át tudunk beszélgetni, nevetni együtt, bármiben segítünk egymásnak ahol tudunk, jól szoktuk érezni magunkat együtt. Szóval jóban vagyunk de mindkét oldalról csak baráti volt a kapcsolat. Eddig. Történt ugyanis, hogy beleszerettem :) Teljesen megőrülök érte az utóbbi időben, állandóan rá gondolok, próbálok vele lenni amikor csak tudok. Eddig is olyan nőnek tartottam aki mellett az egész életemet le tudnám élni, de most, hogy tényleg szerelmes vagyok, ezt még sokkal tisztábban érzem.

Próbáltam elhívni 1-2 közös programra az eddig megszokott sétálgatásokon, beszélgetéseken kívül (Pl. Mozi, közös sport). Többször el is jött, tök jól éreztük magunkat, néha nem ért rá, nem volt kedve stb.

Próbáltam néha célozgatni rá, hogy mennyire jó vele, meg hasonlók, de nem igazán kaptam semmit pozitív visszajelzést.

És ami a legjobban zavar, hogy ő soha, semmikor nem hív el sehova. Még csak sétálni sem. De ha megy valahova és épp ott vagyok, úgy látom szívesen veszi ha vele tartok, tök jókat beszélgetünk mindig.

Ez szerintem elég egyértelmű jele, annak, hogy az érzéseim egyoldalúak. És ugyebár mennyi az esélye annak, hogy pont belém szeretett ő is. Bár ott van az is, hogy kicsit talán ő is félénk, és tapasztalatlan a kapcsolatok terén, illetve ideje sem sok van a tanulás mellett.

Szerintetek is teljesen felesleges lenne elmondanom neki mit érzek, ugye? Legjobb esetben nem lesz semmi, legrosszabb esetben pedig a barátságunknak is annyi lehet.SZERINTEM.

18 F voltam, ő 18L. Osztálytársak vagyunk gimiben, éppen most végzünk.

Nagyon kíváncsi lennék, egy kívülálló véleményére. Előre is köszönöm nektek!