Normális, ha orjong azért, mert osszecsokiztam véletlenül az újonnan vasarolt ruháit?

Én meg egy lábos paradicsomszószt borítottam egyszer a férjemre véletlenül..most akkor ki kellett volna törnie a nyakam érte?

Most még csak ezen őrjöng,aztán mi lesz később? Megy a pofon mert nem elég tiszta a lakás? Megveri a gyereket ha összekoszolja valamijét? Ha félsz tőle hagyd ott,ez egy állat.

Én is kiakadnék biztosan, de azért csak megnyugodnék, hiszen nem volt szándékos. Nem állok jól anyagilag, nekem egy szatyor új ruha tönkretétele felérne egy kisebb érvágással, úgyhogy nevetni biztos nem tudnék.

Bántani ugye nem bántott? Az elég gáz lenne, akkor azt mondanám, hogy menekülj.

De nem lehet, hogy depressziós kicsit? Én magamról tudom, hogy depresszióm miatt a normálisnál jobban kiakaszt, ha valami tönkremegy, még ha nem is nagy dolog, csak épp örömet okoz.

A kislányomnak lövettük ki a fülét múlt héten, pár nap múlva elhagyta az egyiket, nem lett meg, kiborultam, mert arra nem adtak garanciát és úgy örültem neki, hogy van fülbevalója végre. Kevés a pénzünk, nem mászkálunk sehová, beszűkült az életem, ez nekem olyan kis luxus volt, erre egyből kiesik a füléből.

Nyilván én is kiakadnék, ha velem történne ez meg, de azért nem örjöngenék. Max letudnám annyival, hogy "Francba", aztán bedobnám a mosógépbe.

Szerintem nem normális a reakció, de hát kinek mi.

20/L

Lepődj meg, de teljesen normális, hogy vannak olyan emberek, akik nem tapsolják meg nevetve, ha összegányolod a vadiúj ruháikat.

(Szerintem az itt nagy bőszen helyeslők sem.)

Uccsó.

Jó, te szent vagy. Az se normális dolog, de tegyük fel, hogy most, itt az.

Akkor már van egy darab ilyen "ember".