Vannak olyanok itt, akiknek van tapasztalata ilyen természetű kapcsolatokkal? Hogyan lehet ebből kilépni, hogy ne sérüljek mégjobban? Már így is egy zombi vagyok.

Párommal egy éve ismerkedtünk meg. Akkor én még kapcsolatban voltam. Nem volt megcsalás, csak lezártam akkori párommal, aki amúgy egy nagyon jólelkű férfi volt. Párom az elejétől kezdve féltékeny volt az exemre, de ez az idő haladtával egre rosszabb lett. Hihetetlen gyorsan az ujja köré csavart, 1(!) hónapnyi együttjárás után már iszonyú szerelmes volt, állandóan velem akart lenni, már házasságról, gyerekről beszélt. Én lassítaani akartam, de teljese magával sodort. A lila ködtől nem is láttam, és ő is oda volt értem, körbeugrált, virágot hozott, vacsik, pezsgő, tömény romantika. Fél év együtt járás után összeköltöztünk, és onnantól csak féltékenyebb lett. Nem járhattan el a barátaimmal szórakozni nélküle, mert az egy alkalom a megcsalásra szerinte. Naponta többször felhívott, hogy mennyire szeret, oda van értem.

Az exemmel egyszer összefutottunk, felajánlotta, hogy hazavisz,de nem volt köztünk semmi. Talán hibáztam, hogy beültem hozzá, de párom megkereste az exemet a lakásán, és megfenyegette.

Egész kapcsolatunk alatt alig beszéltünk hétköznapi dolgokról, csak az exem volt a téma, egy-egy összeveszésnél a fejemhez vágta, ha nem tetszik ez az élet, akkor paakoljak össze, és menjek vissza hozzá.

Megalázóan beszélt rólam a családja előtt, hogy én egy királylány vagyok, aki nem szereti a házimunkát. Én mégis ittam minden szavát.

Egy veszekedés alkalmával, amikor már a tesómra is féltékeny volt, összepakoltam, és eljöttem. Most pedig nem találom a helyem a világban, tudom hogy hülye vagyok, de hiányzik, és megszakad a szivem.