Ti ehhez mit szólnátok? Szerinte az én viselkedésem abnormális, de erre mit kellett volna reagálnom?

Ma délelőtt feküdtünk az ágyban (nem lakunk együtt), a párom anyja bejött és hozott neki tálcán reggelit. Én már akkor mondtam, hogy nem kérek semmit. Neki is állt megenni, majd amikor már csak kb 3-4 falat maradt, akkor elkezdte mondogatni, hogy egyem meg. Hiába mondtam, hogy nem kérem, nem vagyok éhes... akkor kijelentette, hogy addig nem jön velem sehova, ameddig meg nem eszem. Ezen eléggé megdöbbentem. Bőven felnőttek vagyunk mindketten, miért nem lehet tiszteletben tartani amit mondok neki? Erre megmondtam, hogy nem hiszem, hogy az ő maradekát nekem kéne megenni, ha nem kéri, dobja ki, de én nem 'konyhamalac' vagyok, aki megeszi azt amit ő nem tud már. Aztán fogtam magam és eljöttem sétálni. Az előbb hívott, hogy mégis jön, de nem szereti ezt a hisztit. Szerintem pedig ilyen hülyeségnek eszébe se kéne jutnia, hogy ennyire megpróbál beszabályozni. Ti mit mondtatok volna neki?