Nagyon "lehúz" a párom a problémáival, mit tegyek?

Beszèljük meg, tudom, de lelkileg most túl èrzèkeny ehhez. Amióta együtt vagyuk folyamatosan èrezteti velem, hogy nem vagyunk egy szinten (nyelvvizsga hiány miatta diplomámat nem adják ki- viszont, az elmúlt

2 èvben több tanárnál, tanfolyamonjártam, èrtem a nyelvet, napi szinten használom de a vizsga nagy tètje miatt bepánikolok ès eddig 4* nem sikerült.) Emiatt folyamatosan piszkál, èrezteti,hogy többet vár el, nem èrti, mi olyan nehèz ebben. Sajnos megfelelèsi kènyszerem van. Mellette kb kis senkinek èrzem magam. ( + gazdagok a szülei, ami miatt egyèrtelműnek vesz dolgokat tőlem is, amit egyedül pl nem engednèk meg magamnak) Ez hogy jön ide? Úgy, hogy a fent vázolt "alsóbb kategóriám " miatt nem merek szólni neki. Olyan èrzès, mintha örülnöm kellene, h velem van. Nem tudom ezt szándèkosan èrezteti vagy sem. Napok óta azt hallgatom, mennyire rossz az èlete, mennyire nincs kedve semmihez. Tavasszal volt orvosnál, kapott enyhe antidepresszánst, amitől jobban lett, de szeptember vège óta nem szedi, mert azt mondja, jól van nèlküle.+kiderült, nagypapájának csak hónapjai vannak hátra.

Az elmúlt kèt hètben az èletünk nem szól másról, csak arról, hogy próbálok lelket önteni belè. Tudom, hogy mellette kellene állnom, de nem megy, ilyen hosszú távon, 0-24 órában nem.

Az állapota miatt beszèlni sem merek erről, fèlek, hogy a támogatásom hiánya miatt kidob.

22L 23F