Komplexus az exszel szemben?

A párom és az exe már régóta nincsenek együtt, a lány férjhez is ment, csak úgy alakult, hogy pont a párom egy gyerekkori barátjához, így tartják a kapcsolatot. Persze ez inkább netes-telefonos kapcsolattartást jelent, évente max kétszer találkozunk.

Mi úgy vagyunk megegyezve a párommal, mindig dolgozni fogok (most egyetemre járok, de amellett is), mert sose lehet tudni. A másik lány otthon van, sose volt még rendes, 8 órás állása, illetve végzettsége sincsen (nem mintha ez baj lenne).

Anyagilag most ők állnak jobban, mert a párom januárig még gyakornok, utána kb ugyanannyit fog keresni, mint az exlány férje, de én maradok a munkahelyemen.

Viszont sajnos mindig komplexusom van ezzel a lánnyal szemben (kicsit tesz is érte, sokszor nem veszi észre magát, én meg minden marhaságot magamra veszek), hogy neki nem kell soha felmutatni semmit, nekem meg teljesíteni kell az egyetemen, a munkában, ők bármikor bevállalhatnának egy gyereket, én meg minden hónapban aggódhatok, vajon oda-e a tanulmányaim és a munkám (azonnal ott kéne hagynom, mert olyan munkakör, hogy emelni, pakolni is kell) nem lehet csinálni szülésig.

Illetve néha még emiatt is irigy voltam, amikor mondta a lány, ő amugy délután 3 körül szokott kelni minden nap. Én többnyire 5.30 és 6.30 között kelek (kivétel vasárnap), és néha már elegem van, ha belegondolok, hogy még kb 40 évig ezt fogom csinálni, akkor meg még nagyobb elegem.