Van-e így jövője a kapcsolatnak?

Nyolc hónapja vagyunk párkapcsolatban, ami sajnos nem jelenti azt, hogy sokat találkoznánk.Elején még jó volt,izgalmas, sok szex is,de elkezdett lanyhulni és utóbbi bő egy hónapban még csók sem volt,sem kettesben nem voltunk,hogy összebújhassunk.A párom elég rapszodikus,mindig annak kell lenni,amit kitervel programot,sokszor az utolsó pillanatban azt is lemondta,vagy módosította az ő szája íze szerint.Már nem érzek iránta úgy,mint kellene,sőt, ha megölel,egyáltalán semmit,mintha egy idegen tette volna.Moziban voltunk vasárnap és a buszmegállóban akart ölelgetni,csókolózni,mondtam ennek nem itt az ideje,amúgy is van mit megbeszélni,de nem itt.Reakció erre, hogy elkezdett szipogni,visszafojtotta a sírását,de a buszon nem is állt már mellém. Közönyt érzek és hét végén cserélni akarom a munkaidőmet, inkább bemegyek dolgozni,de nem akarok vele találkozni.Közeleg a szabadságunk,még nem is tudom,akar-e utazni,hová? Hogy menjek így neki a folytatásnak? Nem élek vele,mert olyan az életstílusa,a ritmusa, amit nem tudnék elviselni.Mi legyen? Sokat gondolkodom a szakításon, talán csak rövid ideig lenne rossz, aztán túl lennék rajta...Az is fáj, hogy olyan embert hagytam ott miatta,aki a tenyerén hordott,egyenrangúan kezelt,mindent megbeszéltunk. Hiányzik ő is, de szeretem a mostanit is,igaz, már nem úgy,sőt.....Mit tegyek, lesz ez jobb, vagy beszélgessek vele hogyan javítsunk? De beszélgetni nem akar, sőt kettesben lenni sem több hete...Eddig szenvedtem,de vasárnap óta közömbös vagyok.Érdemes javítani ezen a kapcsolaton?