Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Hol rontottuk el?

Figyelt kérdés

Sziasztok! Egy kicsit hosszú lesz a sztori, de már nagyon el vagyok keseredve és ha mást nem, akkor kiönteni szeretném valakinek a szívemet! (Persze a leglényegesebb a tanács, amit szeretnék)


23 éves lány vagyok, a párom 5 évvel idősebb nálam. 3 éve vagyunk együtt. Őelőtte is ismertem már a szerelem fogalmát, voltam már szerelmes. Tudom milyen csodálatos, eufórikus érzés a párkapcsolatok kezdeti szakasza, de sajnos ennél tovább sosem jutottam a kapcsolataimban, mert én még nagy szerelemben voltam amikor szakítottak velem.

Aztán megismertem páromat és....nem is tudom. Nála sosem volt meg ez az eufórikus, minden pillanatban kívánom és szeretem érzés. Barátok voltunk, és szerelmet vallott nekem, én pedig úgy voltam vele hogy ő egy jó ember, és megpróbálom vele. De mintha kimaradt volna nálam a rózsaszín köd. Sosem létezett...

3 éve együtt vagyunk, de nem tudom elmondani magunkról hogy bármikor megőrültünk volna egymásért. Illetve én nem őrültem meg érte. Szerettem mindig is, olyan "lájtosan".

A tűzhöz tudnám hasonlítani. Az előző kapcsolataim mind olyanok voltak mint az erdőtűz, a mostani kapcsolatom a kezdetek óta olyan mint a parázs. És nem akar fellángolni. Sőt, sokszor megfordult a fejemben a szakítás, de mindenki azt mondta hogy a szerelem úgyse tart örökké, és előbb utóbb átalakul....

De nekem kell ez az eufórikus érzés, és sajnos nálunk ez sosem volt meg. Hiába mondom neki hogy mi ébreszthetné fel a tüzet, az egész olyan eröltetett, ő nem az esetem, nem tud ösztönösen olyan lenni, és nem is akarnám őt megváltoztatni....

Vajon hol rontottam el? A kapcsolat elején már meg kellett volna mondanom hogy ebből nem lesz szerelem csak szeretet? De honnan tudtam volna? Megakartam adni neki az esélyt...és tessék, elrepült 3 év...

Tegnap megkérte a kezemet...én gondolkodási időt kértem. Pont ezért. Mert nem akarok olyanhoz hozzámenni aki iránt nem érzem azt az erdőtüzet...

Valóban minden kapcsolatból kihűl előbb utóbb? És nem is olyan nagy tragédia ha soha nem is volt?

Én komplikálom csak túl és valójában ő az igazi?



2018. jún. 27. 11:43
1 2 3 4
 1/32 anonim ***** válasza:
65%

Az acéllal meghódítottuk a világot. Ha a parazsat fújod, az acél sem áll ellen neki. De aki lusta fújni ugye....

31/f

2018. jún. 27. 11:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/32 anonim ***** válasza:
97%
En 2 evet csesztem el egy ilyen kapcsolatban, es szakitas utan vertem a fejemet a falba. Azota olyan parom van, akibe evek utan is szerelmes vagyok, kivanas, izgalom, hianyzas van.
2018. jún. 27. 12:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/32 anonim ***** válasza:
100%

Nézd! Nem bántásból fogom mondani, amit most mondok! És ne sértődj meg!

Én ebből a kisebb regényből azt vettem észre, hogy neked valaki egészen más kell. A tűz, amiről írsz azért nem alakult ki, mert még mindig valaki másra van szükséged. A soraidból az szűrhető le, hogy csak megszántad szegényt. Mint mondtam, nem bántásból, de az egész nekem hitegetésnek tűnik. Az a helyzet, hogy egy olyan kapcsolatba mentél bele, amit nem is akartál, el akartál felejteni valakit. Fájni fog neki, ha kidobod pont, amikor komolyabbra fordultak volna a dolgok az ő szemszögéből. Arra készülj fel, hogy egy embert fogsz lelkileg összetörni. Nem akarok személyeskedni és mégegyszer, nem akarlak megbántani, de erre sokkal előbb kellett volna gondolnod és nem egy eljegyzésnek kellene meghoznia a józan gondolkodást! Sajnálom! 😔

2018. jún. 27. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/32 anonim ***** válasza:
89%
Itt az a döntő, hogy neked mennyire fontos a lángolás. A szövegedből úgy tűnik, hogy nagyon. Ebben az esetben, ha elfogadod a jelenlegi helyzetet, akkor állandó hiányérzeted lesz.
2018. jún. 27. 12:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/32 A kérdező kommentje:

Igazad van hármas, jóval előbb kellett volna ezen elgondolkodnom de semmi jelét nem adta annak hogy megakarja kérni a kezemet! Engem villámcsapásként ért ez a lánykérés...

És mint mondtam, már korábban is akartam szakítani de mindenki lebeszélt róla, belém beszélték hogy ez kell nekem, én meg naívan elhittem...


Az tény hogy éppen összetörték a szívemet azelőtt hogy összejöttünk volna, de már semmit nem érzek a másik személy iránt. Inkább csak maga az érzés hiányzik hogy valakibe őrülten szerelmes vagyok...

Én nem akarom összetörni a szívét, sosem törtem össze senkinek se a szívét, ezt mégis hogyan lehet finoman előadni? :S

2018. jún. 27. 12:06
 6/32 anonim ***** válasza:
100%

#3 vagyok

Teljesen megértem a helyzetedet, ne értsd félre, amit írtam.

Nem tudok olyan dolgot mondani, amivel finoman jelzed neki a helyzetet. 😔

Szerintem mindenképp üljetek le és beszéljétek át. Úgy kevésbé fogja hirtelen és "pofánütésszerűen" érni a dolog.

2018. jún. 27. 12:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/32 anonim ***** válasza:
100%
Nem illetek, ennyi. Nincs meg a tűz. Nem hozzátok ki egymásból. Tudod te is mit kellene tenned.
2018. jún. 27. 12:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/32 A kérdező kommentje:
Akkor ezek szerint nem csak beképzelem a problémát hanem valóban a szakítás lenne célszerű...Köszönöm az eddigi válaszokat!
2018. jún. 27. 12:24
 9/32 anonim ***** válasza:
100%

Hogyan szólhat bele abba egy kívülálló, hogy szakíts vagy ne. Nincs ilyen, hogy lebeszélnek. Te élsz benne, te érzed. Pontosabban nem érzed.


Nem gondolnám, hogy ebből valaha lesz "erdőtűz", ha már az elején sem volt. Fiatal vagy még ahhoz, hogy egy ilyen kapcsolatban élj.


Legyél korrekt vele, és magaddal is.

2018. jún. 27. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/32 anonim ***** válasza:
100%

A szerelem létezik, valamiért kell és valamiért elmúlik.

Az első kapcsolatom ilyen volt, mint a tiéd és állandó hiányérzetem volt mellette.

A második kapcsolatom szerelemmel kezdődött. Abba majdnem belebetegedtem, de mégis jobb volt így. Valószínűleg 10 év után különválnak útjaink, de nem bántam meg, hogy szerelemből választottam.

Olyasmi ez, mint amikor az embernek gyereke születik. Az a legnagyobb szerelem a világon. Az az édes kisbaba hisztis dackorszakos lesz, aztán még hisztisebb tinédzser. Valószínű már nem ugyanazokat az érzéseket fogja felébreszteni bennem, mint babakorában. De tudom, hogy mindig látni fogom benne azt a kisbabát. Tudom, mert látom a kolléganőimen, hogy nekik a ronda pattanásos, nyegle kamaszgyerekük a legédesebb a világon még mindig.

Hát szerintem ezért kell a szerelem. Olyan kötődést hoz létre, ami kitart nagyon sokáig akkor is, ha már a szerelem el is múlt. Szerelem nélkül is jönnek a problémák, és akkor sokkal nehezebb lesz kitartani egymás mellett. Hogy ezt a 10 évet kibírtam, az is csak azért volt, mert akkora szerelemmel indult.

Szerintem kell a szerelem. Nem szép dolog, ha most elhagyod, de az se szép, ha mellette maradsz szeretet nélkül. Neki se jó ám. Mondtad neki valaha, hogy szerelmes vagy belé? Nem hiszem. Én se mondtam soha. Neki jó volt így is, azt mondta, a szerelem nem fontos, mert úgyis elmúlik. Arra nem számítottam, de ő se, hogy 4 év múlva szerelmes leszek másba. Na azt bántam volna egész életemben, ha azt elszalasztom.

Most egy választóvonal nálatok ez a lánykérés. Én se tudtam volna hozzámenni feleségül, ha erőlteti, már előbb szétmegyünk. Aztán majd szerelmes leszel viszonzottan és akkor fogsz vele szakítani. És szakítani fogsz, hidd el, mert rájössz, hogy ez az egy életed van a boldogságra. Én nem bánom, hogy szakítottam, még akkor se, ha ezt a szerelmet elvesztettem és nem volt az a fáklyásmenet, amire számítottam. Készülj fel arra is, hogy a szerelem ritkán igazán kölcsönös. Ha majd te leszel szerelmes, valószínű a párod fog kevésbé szeretni. Ez van sajnos.

De ilyen beletörődősen párt választani szerintem ráérsz majd 50-60 éves korodban. Most még válaszd a szerelmet. Én nem hiszek abban, hogy ez a kor találta fel a szerelmet. Szerintem mindig is létezett, csak mindig elnyomták. Tény, hogy nem vagyunk boldogabbak. Bár ki tudja? A válások számából talán hiba arra következtetni, hogy nem vagyunk boldogabbak. Dédanyáinknak még esélyük se volt önállóan megállni a lábukon, ezért tűrtek el mindent és egész életükben ki voltak szolgáltatva a férjüknek, akik ezzel a kiszolgáltatott helyzettel sokszor vissza is éltek. Mi merünk változtatni. Nekem minden kapcsolatom jobb volt az előzőnél.

Csak azt akarom mondani, hogy a szerelem létező érzés és meg van a szerepe. Kialakítja a kötődést. Tehát kell. Elmúlik, de kell.

2018. jún. 27. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!