Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hol rontottuk el?
Sziasztok! Egy kicsit hosszú lesz a sztori, de már nagyon el vagyok keseredve és ha mást nem, akkor kiönteni szeretném valakinek a szívemet! (Persze a leglényegesebb a tanács, amit szeretnék)
23 éves lány vagyok, a párom 5 évvel idősebb nálam. 3 éve vagyunk együtt. Őelőtte is ismertem már a szerelem fogalmát, voltam már szerelmes. Tudom milyen csodálatos, eufórikus érzés a párkapcsolatok kezdeti szakasza, de sajnos ennél tovább sosem jutottam a kapcsolataimban, mert én még nagy szerelemben voltam amikor szakítottak velem.
Aztán megismertem páromat és....nem is tudom. Nála sosem volt meg ez az eufórikus, minden pillanatban kívánom és szeretem érzés. Barátok voltunk, és szerelmet vallott nekem, én pedig úgy voltam vele hogy ő egy jó ember, és megpróbálom vele. De mintha kimaradt volna nálam a rózsaszín köd. Sosem létezett...
3 éve együtt vagyunk, de nem tudom elmondani magunkról hogy bármikor megőrültünk volna egymásért. Illetve én nem őrültem meg érte. Szerettem mindig is, olyan "lájtosan".
A tűzhöz tudnám hasonlítani. Az előző kapcsolataim mind olyanok voltak mint az erdőtűz, a mostani kapcsolatom a kezdetek óta olyan mint a parázs. És nem akar fellángolni. Sőt, sokszor megfordult a fejemben a szakítás, de mindenki azt mondta hogy a szerelem úgyse tart örökké, és előbb utóbb átalakul....
De nekem kell ez az eufórikus érzés, és sajnos nálunk ez sosem volt meg. Hiába mondom neki hogy mi ébreszthetné fel a tüzet, az egész olyan eröltetett, ő nem az esetem, nem tud ösztönösen olyan lenni, és nem is akarnám őt megváltoztatni....
Vajon hol rontottam el? A kapcsolat elején már meg kellett volna mondanom hogy ebből nem lesz szerelem csak szeretet? De honnan tudtam volna? Megakartam adni neki az esélyt...és tessék, elrepült 3 év...
Tegnap megkérte a kezemet...én gondolkodási időt kértem. Pont ezért. Mert nem akarok olyanhoz hozzámenni aki iránt nem érzem azt az erdőtüzet...
Valóban minden kapcsolatból kihűl előbb utóbb? És nem is olyan nagy tragédia ha soha nem is volt?
Én komplikálom csak túl és valójában ő az igazi?
Mi az hogy hitegettem?
Én szeretem a páromat. Az tény hogy nem tudom biztosan hogy ő-e az igazi, és hogy hiányzik a "tűz" a kapcsolatunkból. De ez nem azt jelenti hogy nem szeretem őt.
Azért nem mondanám a szexuális életünket fenomenálisnak...Ugyanazt a jelzőt tudnám rá mondani mint a kapcsolatunkra. "Lájtos"...
válasza:Pont ezért hitegetés.. Mert te már az elejétől fogva tudtad, hogy egyáltalán nem úgy érzel iránta, mint ahogy azt te szeretted volna. Az a szerencsétlen meg semmit nem tud, hogy nincs rendben valami a kapcsolatotokban, pontosabban te nem vagy tisztában önmagaddal.
És mivel ezt végig tudtad, és hagytad magad őrlődni 3 évig; ez számomra hitegetés. Mert ha szeretnéd, akkor most nem itt siránkoznál, hogy neked kell a tűz, meg miegymás. Igen is húztad az idejét, mert elvettél az életéből 3 évet, most mivel ő komolyan gondolja, EL AKAR TÉGED VENNI, most meg lelépnél, mert eddig volt jó neked. Lehet állítólagosan szeretted, de nem volt szerelem.
Szóval akár melyik nézőpontból vesszük, ez a kapcsolat soha nem lett volna örökké tartó. Ez a srác nem tudja.
Valószínűleg ő sokkal jobban odáig van érted és ő sokkal jobban fog sérülni, ha most kiteszed.
Megpróbáltál rajta kicsit változtatni? Szerintem meg se próbáltad.
Meg lehet hogy igazad van és ez csak hitegetés.
De az utolsó mondatodból már a személyeskedést veszem ki, ráadásul.... idézem amit fentebb írtam:
"Hiába mondom neki hogy mi ébreszthetné fel a tüzet, az egész olyan eröltetett, ő nem az esetem, nem tud ösztönösen olyan lenni, és nem is akarnám őt megváltoztatni...."
Tehát igenis megpróbáltam azt a tüzet felébreszteni, elmondtam neki mi segíthetne, de miután láttam hogy hiába próbálkozik ez nem lesz jó, már úgy voltam vele hogy miért akarnám megváltoztatni a személyiségét? Ha nekem nem tetszik az ő vérmérséklete, akkor nem vele van a baj, hanem velem, pontosabban a kapcsolatunkkal. Nem illünk össze....
Most már látom...
válasza:Nem is tudom...
Nekem mindig is a rossz fiúk tetszettek. A határozottság, a spontaneitás, az önbizalom...
Imádtam a régi kapcsolataimban mikor egy hirtelen ötlettől vezérelve a falhoz nyomott az akkori szerelmem és vadul csókolózni kezdtünk, vagy amikor egy hivatalos telefont intéztem és akkor kezdett el izgatni...
Jó, ezek a példák most a szexre korlátozódtak de nem csak ez a lényeg...
De valami ilyesmire gondolok mikor tűzről beszélek.
Maradjunk a szex témánál...
Amikor mondtam a páromnak hogy nyugodtan húzhatja a hajamat vagy rácsaphat a fenekemre szex közben, egyből azzal jött hogy ő nem akar engem bántani...
Vagy amikor éppen hazafele jöttünk kocsival valahonnan és mondtam neki hogy húzódjunk félre és szexeljünk, akkor hát ő azt nem akarja mert ő este szereti az ágyban....
Persze próbálkozott azzal hogy kicsit dominánsabb legyen, de szájbarágósan kellett neki mondani hogy mit tegyen és az úgy már nem teszi őt vadabbá, hiszen utasítgatom...
válasza:Lájtos szex...hát igen. A szerelemben a szex őrületes, nem lájtos.
Ha nem az eseted, de úgy tettél, mintha az lenne, akkor tényleg hitegetted. De inkább most lépj ki, mint ha már gyerek is van. Úgyis kilépsz később, amikor lesz valaki, aki az eseted, még nagyon fiatal vagy, bármennyire nem hiszel benne, meg fog történni. Szóval ne hitegesd tovább!
válasza: válasza: válasza:Akkor én is tényleg hasonló szituban lehetek.
Nálunk szerintem csak azért nem volt eljegyzés, mert barátnőm ezt nőként nem kezdeményezné 😃
De tényleg ez az, hogy másra vágyom. Tudom, hogy azt nem adhatja meg, mert már ezerszer átbeszéltük mi is, kipróbáltuk amit lehetett. De ezen kívül ő a legjobb barátom, tényleg testvéri szeretethez tudnám hasonlítani, ami érzek iránta, azt leszámítva, hogy azért vonzódom is hozzá persze.
De semmi olyan dolog nincs, ami szakító ok lehetne, egy ürügy, ami miatt ki tudnám mondani, hogy vége. És ez nagyon rossz, mert nem szeretnék beragadni.
Neked legalább vannak a „meg tudnád fojtani” típusú veszekedések 😃 nameg az eljegyzést is szakításra lehet fordítani.
És amúgy persze... bármennyire erős is a szerelem, az max 2-3 év alatt elmúlik. Nálam fél évnél sosem tartott tovább, bár sok tapasztalatom nincs, mert ez az első viszonzott szerelmes kapcsolatom. Szerelem után már csak a szeretet-kötődés marad. Hát nálam már ez a szeretet sem az a tipikus párkapcsolati. Én egyértelműen látom, hogy nagyon jó családunk lehetne, tökéletes anyja leendő gyerekeinknek, de azt is látom, hogy nem tudnám leélni vele az életem, és nem ő az igazi. Olyan rossz érzés. Minden tökéletes, csak a személyiségem nem passzol ebbe a kapcsolatba. Nem illünk össze. És nem merem feladni, sem megbántani őt.
Szóval ha te is ilyen dilemmákban vagy, akkor mindenképp... ez az eljegyzős dolog egy válaszút, ahol el tudod mondani, hogy nincs tovább.
Nem tudom mennyire vagy hasonló helyzetben tényleg, de remélem segíteni tudok a sztorimmal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!