Ti mit tennetek?

Huszonnyolc eves no vagyok.A parommal 5 eve gyakorlatilag tavkapcsolatban elunk,ami azt jelenti,hogy hetente egyszer talalkozunk. Eleg bonyolult az elete,emellett van egy fia is. Alig van ideje ram,mert dolgozik is a fiaval is lenni akar,lenyegeben utolso vagyok,de annyira szerettem,hogy en ezt elfogadtam. L Sokmindent elfogadtam,hogy megmaradjon ez a kapcsolat,pedig lehetne olyan parom is,aki tobbet van velem,es egyszerubb lenne vele az eletem.Szoval,elegge kulonbozoek vagyunk,es igazabol kotnunk kell nehany komprosszimot amikor talalkozunk,hogy ne legyenek vitak.Legutobb feljott az osszekoltozes kerdese es sajnos azt ereztem,hogy vagy en koltozom messzire a munkahelyemtol,a csaladomtol,oda ahol o lakik vagy vege a kapcsolatnk.Holott o kocsival arja az Orszagot nincs helyhez kotve,nem borulna fel ugy az elete,ha o jonne kozelebb hozzam.A kisfiaval takarozik,hogy akkor alig latna,pedig ezt is meg tudnank oldani ebben biztos vagyok.Szoval volt egy kis vita.Tegnap pedig viberen kozolte,hogy idot ker,egy darabig ne talalkozzunk,nem fog felhivni sem,mert at kell gondolnia mit akar.Irtam neki,hogy beszeljuk meg elvegre ez a kettonk kapcsolata,nem az a megoldas,hogy parkolopalyara tesz,bar regebben is csinalt mar ilyet,nem vezetett sehova,csak eltavolodtunk.De hajthatatlan. Annyira varom a hetvegeket,hogy egyutt lehessunk,o meg lazan eltaszit magatol ugy,hogy kb. egy hete nem latott. Pedig nekem tobb okom lenne ezt tenni,megem teszem,mert szeretem.De azt erzem o nem,csak addig jo minden ameddig nem valtozik tolem az elete egy kicsit sem. Legszivesebben szakitanek de nem tudom megtenni,mert fontos. Ti mit tennetek a helyemben ?