Friss házas vagyok, de nem érzem magam boldognak. Mit csináljak?

Mi a fosnak mentél hozzá?

Voltam ilyen helyzetben, a férjed oldalán. Nekem szerencsére csak egy évet vett el az életemből egy nő, akinek már amikor összejöttünk másért dobogott a szíve, de én közelebb voltam és (idézem) "megpróbáltam az eszemre hallgatni"... Ráadásul szakítanom is nekem kellett, mert " ő azt nem tud", helyette egyre ordenárébb módon viselkedett velem.

Borzalmas volt. Hónapokig tartott, mire túlléptem ezen, mert egy ideig még azt a kérésemet sem tartotta tiszteletben, hogy soha többé semmilyen formában nem akarok vele sem találkozni, sem kommunikálni, le kellett végül tiltanom mindenhonnan. Nem zaklatott, csak azt hitte, hogy mi attól még barátok maradtunk, hogy a kapcsolatunknak vége, hogy majd egy idő után, ha a lelkem lecsillapodott majd jóban leszünk megint. Akkor jött rá, hogy ez nem így működik, amikor elmondtam neki, hogy ha majd elmúlik az iránta érzett szerelmem, akkor nem lesz szükségem olyan "barátra", aki amíg kapcsolatban voltunk szándékosan boldogtalanabbá tett, mint amikor magányos voltam.

Szóval kérlek minél hamarabb válj el!!! Kérlek! Ne pazarold az idejét a srácnak. Szar lesz, és bizony el kell viselned minden jogos szidalmazást közben, de legyen ez a büntetésed azért, mert szándékosan átverted őt.

De kérlek adj esélyt neki is és magadnak is a boldogságra!!

Én pont így vagyok. Lassan 6 éves kapcsolat de olykor az is zavar ha levegőt vesz, vagy megsimogat. Nekem is hiányozna... amikor viszont vele vagyok már vagyom az egyedüllétre. Pedig jó ember. Állandóan kérdezik, hogy mikor lesz eljegyzés, házasság? De én még belegondolni sem merek ilyenbe. Úgy érzem, hogy lassan véget kell vetni ennek a kapcsolatnak bármennyire is fog fájni...

Neked is kedves kérdező ezt kéne tenned, nehezebb a helyzet de nem te lennél az egyedüli. Döntsd el, hogy melyik a rosszabb? Ha a rokonság megorrol rád, kinevetnek, elmondanak mindennek egy ideig... vagy ha évekre, ill egész életre elrontod az életed...

Tudom... mondani könnyű

26/f

3-as voltam.

Úgy gondolod, hogy csak az utolsó érti meg a problémádat?! Ezt gondolod?

Olvasd már vissza kérlek, hogy mit írtam neked.

Nem vagyok egy érzelmi zsákutca, én is értem, hogy hiányozna, meg sok időt töltöttetek együtt, és nem harag és vita van köztetek ami miatt szakítanál, hanem eltűnt a szenvedély, a vágy.. sőt valami lehet a háttérben, ami miatt még attól is reszketsz ha megsimogat.

Azt írod, hogy szereted, meg hiányozna mint barát, de mégis rossz érzés, ha simogat, és nem kívánod a szexet vele. Azaz leírtad, hogy párkapcsolat terén, amibe bele tartozik a közös együtt lét is (legtöbbször), az nem jó vele.

Akkor szerinted mi lenne a jó?

Az, hogy önző módon inkább mellette maradsz úgy, hogy ő amúgy szívesen kérdés nélkül szeretkezne veled bármikor, amikor lehetséges.

Ha tudná, hogy ezt érzed, akkor szerintem már ő is úgy állna hozzád, hogy ha a kapcsolat nem javul (márpedig hidd el, a te részedről ez nem fog helyre jönni), akkor inkább szakítana, hogy legyen esélyed neked is olyat találni akivel boldog vagy, és neki is lesz lehetősége rá, hogy olyan nővel legyen együtt, akivel van intimitás is a kapcsolatban (mivel úgy tűnik, hogy ő igényli azért).

Írjam a közhelyes dolgokat a végére, hogy elhidd, hogy én is tudom, hogy ez neked fáj, de amit csinálsz annak nincs értelme így?

Írjam, hogy tudom, hogy fáj, hogy ha elveszted, mert nem fogsz találni más valakit (de fogsz amúgy, mindenki ezt mondja magának, amikor megüt egy olyan mércét, hogy szerinte nincs jobb annál - én is ezt mondtam)

Írjam, hogy rossz, hogy a közösen eltöltött idők pótolhatatlanok lesznek a számodra?

Írjam, hogy egy nagyon jó embert vesztesz el?

És akkor innen jöhetne a mártírkodás, hogy de miatta inkább nem éri meg szétmenni, mert nem akarod tönkretenni az életet, meg nem akarod, hogy a család megorroljon rád..?

Azzal teszed tönkre az életét, hogy ha abban a hitben hagyod, hogy nálad minden rendben van, tökéletesen boldog vagy, de mégsem megy a szex vele = nincs minden tökéletesen rendbe.

Mára befejeztem, gondold át még egyszer azokat amit leírtak a többiek. Hidd el nem mindenki bántásból mondja, de a legtöbbünk nem szeretne ilyen helyzetbe kerülni mint a férjed.

Utolsó előtti vagyok, szerinted én nem értem meg a helyzetedet?

Mondom, hogy én is ilyenben voltam, csak a másik oldalon!!!

Még egyszer megkérlek: szakíts, válj el amilyen hamar csak lehet. Már ma! Ismétlem, borzalmas érzés hülyének nézve lenni...kérlek szépen ne légy ennyire önző! Kérlek!