Fogalmam sincs mihez kezdjek? Csomó gondolat a fejemben Remélem valaki hasznos tanáccsal tud ellátni bővebben lent, picit sok lesz

Van egy barátnőm, most leszünk 1 évesek.

ő 22 éves, én meg 25.

Az elején nem volt semmi vita, veszekedés, feszültség kettőnk között, mára ez egyre gyakoribbá vált.

Azt tudni kell, hogy távkapcsolatban élünk, ő itt van egyetemen, kollégiumban van.

ahogy tehetjük, és időnk engedi, próbálunk együtt lenni minél többet, és van hogy heti 1x,2x nálam alszik.

Valahogy felvetette a témát, mi lenne ha jövőre összeköltöznénk? én nagyon megörültem ennek, mivel szeretne velem tervezni stb.

mert itt akart mindig is élni, meg dolgozni. azért jött ide tanulni. De mostanában ezen agyalok, illetve megfordult a fejemben, hogy remélem nem csak érdekből szeretne velem összeköltözni, hogy legyen albérlete, itt tudjon lakni, jobban kijönne anyagilag, ha valakivel össze költözik.

olyan gyorsan és hirtelen jött nekem ez az összeköltözés...

Meg mostanában egyre gyakrabban felhozza a gyerek témát, szeretne gyereket is pár éven belül, ezen is felkapom a fejem, és csak nézek, aztán mondja, hogy nem akar öregen szülni, korban leszünk már akkor.

és örüljek neki, hogy vannak céljai, velem tervez, stb

szoktam mondani hogy örülök, de ez olyan gyors nekem.

A viták meg a feszkók miatt bizonytalanodok el, nagyjából semmi nem jó neki az elmúlt időszakban is volt egy kisebb vitánk, beteg volt, én meg rákérdeztem hogy van, tudott e így betegen a vizsgára készülni, erre totálisan felkapta a vizet, hogy hagyjam a tanulással, ne nyagassam, meg hogy biztos én se tanulnék betegen...

akkor otthon volt, én dolgoztam, nem nagyon beszéltünk aznap, és csak egy szimpla kedves kérdés volt hogy hogy van?

egyből nekem esett.

másik, nem érzem a tűzet, amikor megjön hozzám, én mondom neki személyesen is hogy mennyire hiányoztál, ő sose mondja, max annyit, ha elköszönünk egymástól, hogy szeretlek. nincs az a szenvedélyes csók, én ezeket hiányolom férfi létemre

itthon is csomószor én bújok hozzá, szexben is én kezdeményezek, ez az elején nem volt így, volt, hogy ő kezdeményezett. úgy érzem én többet adok ebbe a kapcsolatban, mint ő.

sokszor tesz szemrehányásokat.

Szerettem volna venni egy kisebb autót amivel furikázhatok a városban, erre ne a kocsira gyűjtsek most fontosabb az albérlet amúgy is ilyen csicska kis kocsikat ne vegyek hanem bmwt, mercédest stb...

tudom, hogy imádja ezeket az autókat és amikor leírtam neki, hogy ezek mint drágák, fenntartása se olcsó, egyből nekem esett hogy jajj csak vicceltem, ne vegyem túl komolyan ezeket, úgy érzem hogy meg kell feleljek neki...

amikor megismerkedtünk még a közösségi oldalakon követtem likeoltam bikinis nőket, most már tiszteletben tartom hogy van barátnőm , meg meg is említette, hogy szarul esett ez neki.

de most múlt hónapban és észre vettem, hogy likeol ilyen kigyúrt sportoló pasikat, szóvá tettem, hogy ez nekem is rosszul esik, és még én voltam a hibás, hogy azt likeol amit akar, meg minden.

múltkor leültem vele beszélni, hogy nem kéne mindenen fenn akadnia, mert mostanában egyre feszültebb, családi gondok, iskola tudom milyen, megértem, mondtam neki, de nem bírom ezt a folyamatos,hisztit, meg az ilyen leszaromságát, nekem esik, lehord.

ha fordítva történne ez, akkor még ő lenne megsértődve.

mindenkinek vannak nehéz időszakai, de az hogy mostanában minden apró dolgon vitázunk... rossz.

volt hogy 16 óráztam a meló helyen nagyon elfáradtam és megkérdeztem még egyszer tőle, hogy akkor mikor is találkozunk vagy valami ilyesmi volt, és akkor is nekem esett, hogy mi van be vagyok zakkanva? miért nem figyelek, melyik bolygón vagyok?

amikor meg fordítva történik ez, ő is csomószor megkérdezi, hogy dolgozok, akkor ő is meg van zakkanva? én nem írok, és nem beszélek így vele

kb ennyi.

és nem tudom már mit szeretnék? nekem ez sok

de még is nagyon szeretem, mert hűséges, nem csalna meg soha, és ahogy elnézem a mai lányokat, ha vele tönkre menne a kapcsolatom, nem hiszem, hogy találnék jobbat nála?! :(