Kifejtenék bővebben akik elítélik a konfliktuskerülő kommunikációt, azoknak hogy zajlik az élete?

" Közben inkább időhúzás hogy alkalmas időpontban legyen megbeszélve ami fontos, és ne kis apróságok miatt legyenek a fontos dolgok hátrányban."

Az alkalmas időpont MINDIG az adott helyzet, a jelen, nem a jövő.

Ha egy ajándék nem tetszik, akkor miért nem vagy hajlandó közölni a másikkal? Emberek vagyunk, hibázunk, ebből lehet tanulni. És mi van, ha máskor is hasonlóan rossz ajándékot fogysz kapni, de te megint hazudsz a másiknak? Akkor ő honnan tudja, hogy te minek örülnél igazából?

A sok kis apró dolog aztán egyszer összegyűlik és kirobban egyszer bomba formájában.

Azt hiszed, hogy a sok kis apró hazugság, amit a szőnyeg alá sepersz nem derül ki? Lelkiismereteddel mi a helyzet?

A gyerekednek is ezt fogod majd tanítani? Így fogsz viselkedni előtte is?

Alapvetően az őszinteség lenne a legjobb - de ehhez két olyan ember is kell. Én pl. nem tudnék őszinte lenni, ha a másik reakciója erre maró gúny, sértegetés, ordítozás, ütögetés vagy kifigurázás. Ezzel nem tudok mit kezdeni, ezt otthonról hozom magammal, a szüleim általában így reagáltak, hamar meg is szűntem őszintének lenni velük szemben.

Szóval őszinte leszek addig amíg tudjuk kezelni, de ha bánt érte vagy azt mondja rendben aztán később ez lesz a kedvenc ütőkártyája ellenem, a témától független vitákban is - onnantól nem fog menni és nem tudatos döntésként, hanem egyszerűen képtelen leszek rá.

Konfliktus kerüléssel csak homokba dugod a fejedet és mindent elviselsz a másiknak fel adva önmagadat ha te ezt akkarod nem leszel boldog sose.

Keress olyat akivel jobban össze illesz.