A feleségem rosszul bánik velem és azon kaptam magam hogy jól esik más nők szép viselkedése velem?

Az a bak, hogy egy nagy mamlasz papucs vagy. Már règ a sarkadra kellett volna állnod, ès nem tűrni, hogy így viselkedjen veled.

Nyugodtan meg lehet neki mondani, hogy takarodjon el dolgozni, akkor neked sem kell estig dolgoznom, meg hètvègenkènt, ès akkor örömmel kiveszed a rèszed az otthoni munkából. Aztán ha nem jutok előbbre, akkor válás. Tudom a gyerek meg bla bla...de ez akkor sem mentsèg, hogy eltűrd.

Tessèk vègre tököt növeszteni!

Nagyon frusztrált és rajtad vezeti le a feszültséget. És mivel ő frusztrált és sz@rul érzi magát, te is érezd magad sz@rul.

Nincs elfogadható indok arra, ha valaki a párját baromnak meg ki tudja, hogy minek nevezi. Négyszemközt sem, de nyilvánosság előtt pláne.

3 éves a gyerek, mehet oviba, ő meg menjen vissza dolgozni, hátha attól helyreáll a lelki egyensúlya.

Amúgy tök normális, ha egy ilyen bántalmazó kapcsolatban jól esik más nők kedvessége. Persze, hogy jól esik, ha valaki mosolyog, kedves veled és nem aláz meg lépten-nyomon.

Egy normálisabb pillanatában csak kellene vele beszélned, mert így nem lehet élni. Vagyis igen, csak lélekölő.

Mert pont ezek azok a helyzetek, amikor kommunikációs gond van, mindkét fél neheztel a másikra valamiért, az asszony papucsot csinál a férfiből, a férfi máshol keres kedvességet, aztán elege lesz, lelép és egyből ő lesz a "szemétdisznó", aki lelketlenül elhagyta a családját. Pedig milyen szép család voltak!

Most még talán menthető a házasság, de ehhez mindkettőtöktől őszinte, higgadt beszédre van szükség.

Soha nem tűrném el senkitől, hogy lebarmozzon, hogy így beszéljen velem. Egyszerűen nem értem, hogy miért viseli ezt el egy rakás férfi. Tudod, mit tennék, ha férfi lennék, és így beszélne velem a feleségem. Oda mennék, megfognám a karját, és az arcába kérdezném, hogy minek néz engem? Ha gondolja, összeszedem a cuccom, már itt sem vagyok.

Mindenkinek jár a tisztelet.

Ha te hagyod magad, akkor meg viseld el, hogy a feleséged sz*rba sem vesz. Nem kell panaszkodni.

Egyetértek a 3-sal.

Otthon van, fáradt, nincs felnőtt társasága, semmi nem történik vele, be van zárva a 4 fal közé így teljesen begőzölt és frusztrált.

Én sajnos a másik oldalon állok. Én vagyok a feleség, aki otthon van a babával és egy sárkány. Pont a felsoroltak miatt.

Ha nem is a pénz miatt, de menjen vissza dolgozni. Szüksége van a felnőttek társaságára. Inkább legyen a gyerkőc 8 órát oviban és legyen egy nyugodt, kiegyensúlyozott családja, mint hogy anyuka otthon csücsüljön mellette és közben szétbarmolja a családot.

Be kell ismerni, hogy nem mindenki lesz attól boldog, hogy napi 24 órában a gyerekkel van. Ettől nem lesz rosszabb anya.

#6 vagyok

Kedves #7! Én is itthon vagyok a gyerekkel másfél éve, mégsem jogosítottam fel magam sosem arra, hogy porig alázzam a másikat, mert én most szültem, és megtehetem. Mondjuk, az én férjem sem tűrné el nekem, ahogy én sem neki.

Ha a kérdező felesége nem bírja, akkor keressen munkát. 3 éves gyerek mellett simán megoldható, mégsem ír róla a kérdező, hogy akarna.

Az a baj veletek, hogy már nem tudtok mit kezdeni magatokkal jó dolgotokban, unatkoztok.

Előbb vagy utóbb ez a férj is le fog lépni, csak idő kérdése. Mégis ki a jó franc viseli ezt el az élete végéig? Aztán majd lehet siránkozni, hogy megint a szemét férfiak, csak addig kell nekik a gyerek, amíg megcsinálják.

7-es vagyok.

Veregesd meg a vállad 8-as,hogy te szuper nő vagy! Nem mindenki ilyen, van aki hibázik!

Senkit nem bántottam meg a hozzászólásommal, beismertem, hogy sárkány vagyok és hidd el egy cseppet sem örülök neki. Próbálok változtatni rajta, de nem könnyű. Azért válaszoltam a kérdezőnek, hogy legyen rálátása a másik oldalra is.

Igen, 3 éves gyerek mellől már el lehet menni dolgozni. Én pl nem is ülnék otthon addig.

Azt a részét, hogy jó dolgunkban nem tudunk mit csinálni, kikérem magamnak! Nem ismered az életünket, a körülményeket, ne ítélkezz! Köszönöm!