Ha nincs motivációm egy párkapcsolatra, akkor soha nem is lesz?

Úgy általánosságban semmi motiváció nincs bennem. Mivel mindenem megvan, amire szükségem lehet, így nem is csoda. Dolgozni is csak úgy poénból járok,olyan munkákat keresek amit hobbinak is fel lehet fogni. Aztán a barátaimmal eljárok erre-arra,utazgatni,színházba,moziba,társasozni,bulizni stb. de leginkább piálni. Van pár olyan lánybarátom, akikkel néha dugunk is. Szóval úgy elvagyok, mint a befőtt.

Úgy direktbe sosem vágytam kapcsolatra. Mert anélkül is teljes életet élek, néha mondjuk előjön bennem, hogy majd szeretnék családot meg gyerekeket,de mindig úgy vagyok vele, hogy ráérek ezzel még. Egyszer fordult elő, hogy annyira belezúgtam valakibe, hogy csak vele össze is jöttem volna, de ő pont elutasított engem. Ez pont nemrég volt a nyár elején, azóta is csak rá tudok gondolni. Senki más nem váltott ki belőlem ilyet, és valószínűleg nem is fog. Már önmagában egy csoda, hogy ez egyszer megtörtént, h valaki hatással volt rám.