Szerintetek ez mennyire lenne emlékezetes szakítás?

Barátnőmmel kb. 2 éve vagyunk együtt. Kb fél év után költözött a házamba, aminek nagyon örültem. Sajnos kb 1 év után elkezdett iszonyú flegma, bunkó, kioktató lenni. Ha valamit így csinálok, nem jó, ha amúgy akkor azért nem jó. Már a ház körüli munkákat is 90%-ban én végzem. A szex sem a legjobb már vele, ott sem jó neki semmi, amire az elején nem is panaszkodott, volt hogy a péniszem méretére tett megjegyzéseket, a technikámra. Volt hogy ki is nevetett, amit a mai napig nem bírtam teljesen feldolgozni.

Még egyetemre jár, nem dolgozik, kb én veszek meg mindent, nyaraláskor, vagy ha elmegyünk moziba, étterembe is én fizetek mindent. Gyakorlatilag olyan, mint egy háztartásbeli.

A lényeg az, hogy betelt a pohár, ki akarom dobni, hogy a lába se érje a földet.

Arra gondoltam, hogy mikor nincs otthon, összeszedem a cuccait, bepakolom egy bőröndbe, és ráragasztok egy cetlit, hogy: "Takarodj!". Zárakat lecseréltetem, hogy be se jöhessen. Ha már ő is annyiszor megalázott, a saját házamban. Mindketten huszonévesek vagyunk egyébként. Ő messze lakik vidéken a családi házában, de engem mostmár nem érdekel, tőlem aludhat a vasútállomáson is, lesz.rom.