Volt már olyan, hogy nem jókor lépett be a másik fél az életetekbe és később mégis összejöttetek? Nem most jött el a mi időnk?

Ismerkedtem egy sráccal, aki sajnos külfödre kényszerül másfél évre. Ezért a találkozást sem erőltette, mert nem szeretett volna elmélyülni érzelmileg egy kapcsolatban. Végül találkozgattunk, két hétig jártunk, nagyon szép volt minden, majd napról napra egyre jobban kihúzta magát a kapcsolatból, mondva, hogy nem most jött el a mi időnk. Szex még nem volt, mondta, hogy nem szeretné, ha úgy érezném kihasznál, tényleg tisztel és többre becsül annál, minthogy testiségbe torkolljon a dolog. Mondtam neki, hogy mások is élnek távkapcsolatban, ő viszont hallani sem szeretne erről, rossz tapasztalatai vannak. Hajthatatlan. 4 napja nem keres. Én írtam neki, hogy remélem jól van és várom, hogy újra beszélgessünk. Küldött rá egy ölelős szmájlit, de nem méltatott további beszélgetésre. Mondta, hogy neki így is borzasztóan hiányozni fogok, nem fog tudni hazajönni ezidő alatt, így nem tudjuk normálisan tartani a kapcsolatot, nem szeretné ezt folytatni jelenleg. Mit tehetnék? Erőltessem, hogy legalább beszélgessünk? Vagy felhívjam telefonon? Nem akarok túl ragadósnak sem tűnni, de hiányoznak a közös percek.