Szerintetek mi az oka, hogy a neten többnyire csalódik az ember?

Szerintem az attól függ:) én másokban sosem csalódom, netről, max. magamban, ha élőben nem vagyok túl bátor. De nagyon rétóta netezek, és chat-elek ezzel-azzal és valahogy úgy vagyok, hogy tisztán úgy érzem belelátok a másik emberbe, vagyis, bármit kiír, kitesz a falára, mögé látok. Azért nem csalódok, mert eleve reálisan ítélem meg az embereket, vagyis, pl. első szabály: ha valaki olyan jóképű, sikeres, világközéppontja(ami nem vonz épp, csak egy példa) akkor miért ismerkedne neten?

Vagy ha azt mondja, hogy "xy-helységben nincsenek értelmes nők, emiatt magányos" akkor ott is látom, hogy nem stimmel valami, meg minden ilyen nevetséges kamu kifogásnál, mert ha az ember akar valamit, akkor megkapja. Nem ismerlek, de talán lehet, hogy álomvilág szerűségben élsz, és elvárod, hogy neten kifogj egy tökéletes embert, talán a hiúságodra vall:). Én neten nem csalódtam eddig, de nem is kerestem tökéletes embert, csak azt, akiben meglátom eleve azt az érdekességet amit keresek, és amit nem lehet szinlelni, Így sosem kell emiatt tartanom. Aki itt meg is akarna elszántan ismerni, ha eleve megérzem benne azt a hamisságot, nem forditok ídőt rá.