Belefáradtam, hogy huszonévesen létemre még sosem kellettem egy lánynak sem. Hova tovább, járjak prostizni?

De legalább a randiig eljutottál.

Ne gondolj soha arra, hogy feladod, tovább kell próbálkozni bármilyen nehéz is, és előbb-utóbb megérik a gyümölcse.

Türelem (és persze a sok próbálkozás) barátnőt terem.

Nekemsem volt soha senkim. Gondoltam, hogyha veszek egy kocsit legalább rámnéznek ( éljen a sztereotípia bmw ).

Már egész jól néz ki, de csak a hapsik szokták megnézni :-(

Csak azt tudom mondani, a kocsi kevesebbet számít mint hisszük....

"nem lehet hogy túl nagy az elvárásom én kb 6-7 esre saccolom magam szóval én se próbálkozok 10-es csajoknál"

Szerintem inkább úgy megy, hogy vagy vonzónak gondolod magad, vagy nem. Ha nem, akkor úgy érzed, egy olyan csajhoz se vagy elég jó, aki bejön neked. Ha meg igen, akkor nem félsz egyiktől se.

Kedves 2. válaszoló!

Nem, nem mese, amit leírtam. Nekem is jócskán a huszas éveimben lett barátnőm, rengeteg csalódás, és próbálkozás után. De valahogy mégis összejött.

Az 1. válaszoló voltam.