Szerintetek is ez elítélendő, felelőtlen viselkedés, síkhülye dolog volt tőlem? Szerintem nem.

Most volt egy kis kalandom, és a barátnőim meg a szüleim szerint hülye vagyok miatta... Felelőtlen, naiv, önpusztító, stb. Nem érzenek meg. Amúgy 20 éves vagyok.

Az a lényeg, kerti partin voltunk, magyon sokan. Barátnőimmel mentem. Annál az asztalnál, amelyiknél ültünk, szemben idegenek ültek. És volt ott egy srác meg egy lány, akik nem jártak, nem voltak testvérek se, csak legjobb barátok. És egyszer a lány mutatott valamit a srácnak a mobilján, és mivel a srác hangosan olvasta fel, így hallottam: "Minden motoros srácnak kell egy lány, aki nem fél mögötte." Kérdezte a lányt, az te vagy? És nevettek. Kérdeztem, ti jöttetek a motoron? Mert láttam kinn egy motort két bukóval. Mondta a lány, hogy igen. És hogy ő fél a motoron nagyon, úgyhogy a srácnak még tovább kell keresnie. Mondta, hogy szerencsére haza már kocsival fog menni. És akkor mondtam, hogy én még sosem üktem motoron, de kipróbálnám, persze lehet félnék. És akkor a srác rám nézett, én meg lesütöttem a szemem, mert nem azért mondtam, hogy elvitessem magam. Csak úgy általánosságban, valamikor a jövőben gondoltam. És az a lényeg, ment tovább a nap, és a srác egyszer sem közeledett hozzám, nem próbált beszélgetni velem, nem próbált megismerni. Inkább a barátnőjével barátkoztunk össze a barátnőimmel.

És még nem volt olyan késő, a srác felállt, hogy lelép, dolga van. És hirtelen megint rám nézett, olyan áthatóan, és kérdezte, jössz? Zavarban voltam, kérdeztem, hova? Motorral, van még egy bukó, felelte. És akkor hirtelen azt éreztem, igen, miért is ne? A batátnője, a lány, az csak elkezdett nevetni, nem tudom miért, szerintem már nagyon ismerte ezt a srácot, és vocces volt neki. A barátnőim meg egyből mondták, hogy nem, nem megy, ne, ne menj... Maradj itt, úgy volt este megyünk, együtt megyünk, nem is ismered... Stb. De engem nem érdekelt. Hirtelen azt éreztem, meg kell tennem, el kell mennem, nem ülhetek a seggemen, mikor az élet kalandot kínál.

És nem bántam meg. Felhajtottam a sisaknak az üvegét, és olyan jó volt, mert becsuktam a szemem, és a szellő simogatott, a gyengülő nap cirógatta az arcom, hallgattam a lágy zúgást. Nem néztem, a többi érzékemre koncentráltam, és olyan idilli volt az egész. Nagyon élveztem.

Jó volt az a tudat is, hogy egy helyes srác mögött ülök, belé kapaszkodom, éreztem az illatát végig.

Mikor hazaértem, a szüleim tiszta idegben voltak, mert a barátnőim riasztották őket...

Nem hiszem el, komolyan, semmit sem csináltam, csak elfogadtam egy felhívást keringőre. Csak éltem egy kicsit, kb. 40 percig tartott. Emiatt felelőtlennek tartani, stb... Otthon tett ki a srác, ez volt a másik bajuk, hogy most tudja, hol lakom.

Mielőtt elhajtott, kérdezte lenne-e kedvem vele motor nélkül is találkozni, de már akkor kijöttek a szüleim, és láttam milyen fejet vágnak, ezért csak azt mondtam, menj, mert pipák a szüleim, köszönöm a motorozást. És elhajtott.